Az AI már megváltoztatta az életünket – Proptech Hungary 2025

Míg tavaly még az AI boom jövő fókuszú diskurzusa volt a Proptech Hungary konferencia témája, addig idén már inkább az „oké, ez és ez működik, de hogyan tovább?” kérdés lengte körül az egésznapos programot, ami 67 előadót ígért két színpadon, nem beszélve a workshopokról és a megannyi kiállító cégről – foglalja össze a szervező közleménye az idei konferencia alapvető hangulatát. A május 22-én sikerrel lezajlott eseményen a látogatók hosszú keynote-előadásokat éppúgy hallgathattak, mint tízperces gyorstalpalókat, vagy mélyszakmai kerekasztal-beszélgetéseket.

A koncepció centrumában az okosvárosok álltak, de szó sem volt futurisztikus ideák hajkurászásáról, helyettük a kurrens példákon és gyakorlatokon volt a hangsúly – még azt is megcsodálhatta a közönség, hogy mi történik, ha egyszerre négy nagy nyelvi modell futtatja le ugyanazt a deep research feladatot.

 

 

JOMO és agilitás

A rendezvényt a tavalyi eseményhez hasonlóan Kalmár Zoltán, a Proptech konferenciasorozat megálmodója nyitotta meg - emlékeztet a tájékoztató. „Hiszem, hogy az agilis módszertan használata, a szervezeti kultúra fejlesztése az egyik legfontosabb teendő az ingatlanpiacon, amely alapja lehet a sikeres ingatlanpiaci transzformációnak, digitalizációnak. Nem az a lényeg, hogy tökéleteset alkossunk elsőre, az a fontos, hogy azt érezze a közönség, hogy folyamatosan fejlődik a konferencia. Ettől, az értékes előadásoktól és a tartalmas beszélgetésektől lesz értékteremtő.” - vezette fel az eseményt a főszervező, majd felhívta a hallgatóság figyelmét a FOMO mintájára alkotott Joy of Missing Out fogalomra is.

 

 

 

Már most is átveszik és átalakítják a robotok a munkát

 „Gondoljatok bele egy olyan globális kapitalizmusba, ahol elképesztően kevés cég kezében vannak azok a nagy modellek, amikkel mindenki dolgozni fog az egész világgazdaságban” – adta meg az alaphangot Pogátsa Zoltán közgazdász, aki nyitóelőadásában a big tech uralta AI piac alakulásáról, jövőjéről, és társadalmi vonatkozásáról beszélt. Pogátsa bevallása szerint sem property tech szakértő, nem az építőipar a kenyere, de a világgazdasági trendek tükrében érdekes revelációkkal szolgált, még a láthatóan felkészült közönségnek is. Kitért rá, hogy noha régen is voltak gigászi vállalatok, amik uralták a gazdaságot (például bankok és iparmágnások), most minden egyetlen ágazat, a technológiai szektor irányába megy – Pogátsa Zoltán ehhez az Nvidia tőzsdei kilövését hozza fel, ami egy ponton több pénzt foglalt magába, mint az egész német tőzsde. Könnyű lenne lufit kiáltani, főleg, hogy az árfolyamok meglehetősen hullámzók, de vannak olyan változások is, amik már nem visszafordíthatók. „Gyakran vitáznak arról, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia el fogja-e venni a munkát” – mondta.

 

 „Mindig csodálkozom, amikor jövő időben játsszák ezt a vitát, miközben ez jelen időben zajlik. Már Magyarországon is tudok mondani számos olyan céget, ahol emberi munkát tömegesen kiváltott a robot és az MI. Ez nem történni fog. Ez már részben megtörtént és folyamatban van.” 

– mutatott rá többek között.

 

Gyorsabb adaptációt!

Habár messze Pogátsa Zoltán előadása volt a legszerteágazóbb és legkomorabb, a kimondottan építőipari szakembereket is kerülte a hurráoptimizmus. Andrew Gamblen, a Dalux építéstechnikai szoftverek fejlesztésével foglalkozó cég AEC (Architecture, Engineering, Construction) vezetője a digitalizáció hatékonyságnövelési értékéről beszélt, illetve arról, hogy az építőipar nagyon lassan adaptálódik az új technológiákhoz. Habár Gamblen szerint pánikra nincs ok, általános szemléletváltásra van szükség. Fontos az iparág munkatársainak szellemi és lelki egészsége, ideértve a korábbinál kidolgozottabb, rugalmasabb dolgozói folyamatokat, és az ezeket lehetővé tevő tréningeket. Ezen felül ugyanis minden rendelkezésre áll – Andrew Gamblen a 360 fokos kamerákat hozta fel példaként, amiket sokan a nyaralásaik dokumentálására használnak, pedig tulajdonképpen kis BIM eszközökként is felfoghatók, akárcsak az okostelefonok, amik minden néző zsebében ott lapultak. Sőt a QR-kódok is ide sorolhatók, a szakember érvelése szerint ugyanis megszoktuk, hogy mindent online intézünk.

 

 „Ha új házat szeretnél sem feltétlenül fordulsz ingatlanoshoz többé, hanem felmész egy weboldalra, kinézel egy környéket, és lecsapsz egy házra, mielőtt más csapna le rá” 

– szemléltette hétköznapi példával.

 

Na és mi lesz itthon?

A szemléletformálás fontossága a Magyarországgal foglalkozó paneleken is visszatérő téma volt. A hazai okosvárosokat taglaló kerekasztal-beszélgetésen többek közt Erő Zoltán, Budapest főépítésze beszélt arról, hogy nem igazán az „okosság” technikai háttere számít, hanem hogy mit tapasztalnak ebből a városlakók. „Rengeteg feladatunk van az okos döntéshozatalban, az okos felhasználásban, és az egész városi kultúra megfelelő működtetésében” – fogalmazott. Utóbbi első számú eszköze pedig nem az innováció, hanem a kommunikáció – Erő Zoltán felidézte a hivatalos dokumentumokban métereket vándorló Déli Pályaudvar történetét, ami bár idővel fizikailag tényleg odébb került, de ez még most sem minden dokumentum szerint van így. Ennek oka, hogy a felelős szervezetek eddig még nem állapodtak meg arról, hogy mindent a valóságnak megfelelően frissítsenek – a városi problémák tehát nem elsősorban digitalizációs akadályok, hanem bürokráciaiak. „Érdemes együttműködéseket összehozni, és nem piramisban gondolkodni” – mondta el többek között.

 

Persze azért nem árt, ha amennyire lehet, digitális a városunk, mert az adatokból akár jövőbeli trendeket is ki lehet olvasni. Erre adott kiváló példát Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzőjének előadása, aki arról beszélt, hogy a cirka 500 terrabájt adatukkal egy évvel hamarabb észlelték a főváros ingatlanárainak változási trendjeit, mint azt az MNB vagy a KSH publikálta volna.

 

 

BIM-bamm

Az biztos, hogy adatokban és AI megoldásokban nem lesz hiány a magyar építőiparban sem. A Proptech Hungary konferencián is számos cég állította ki saját okos megoldásait, legyen szó fénytechnikáról, parkolásról, energetikáról, vagy akár az egykor még nagyberuházásoknál használt BIM-ről, ami immár egészen kis lépték mellett is hasznos – csak egy példa, de a Brick+Data standjánál a látogatók a saját szemükkel győződhettek meg róla, hogy egy Meta Quest 3-ban milyen jól fest a LiDARral pontfelhőbe szkennelt könyvtárterem digitális ikermodellje. A demonstráció során elhangzik egy példa is: valaki egyszer spéci ajtókat szeretett volna beépíttetni az otthonába, amiknek pontos beméréséhez a kivitelező már inkább egy 3D-s modellt vett igénybe, mert abban minden ott van, ahol lennie kell.

 

Integrátorokra van szükség

De persze azért még messze a digitális Kánaán – Livják Csaba, a Buildext Kft. alapítója és ügyvezetője idén is sziporkázó előadást tartott arról, hogy mi akadályozza a hazai digitális innovációt. Röviden: a régimódi szemlélet, ami a folyamat összes tagjában megvan, azaz hiába szeretne valaki innoválni, ha folyton falakba ütközik. Pedig Livják Csaba szerint a fejlődés nem áll meg, sőt úgy látja, hogy a jövőben ki fog alakulni egy integrátor szerepkör, ami a régi iskola szakembereit köti majd össze az új megoldásokat használó aktorokkal, illetve a sokszor csillogó szemmel érkező megrendelőkkel.

„Nekem az a tapasztalatom, hogy ez a nagy cégeknél, amik sokszázezer négyzetméteren, sokszáz telephelyen vannak, ez házon belül fel van építve. De a magyar piacon szerintem nincs annyi ingatlanmennyiség, vagy nem akkora a piac, hogy ezt egy-egy szereplő fel tudja építeni, ezért úgy gondolom, hogy ezt szolgáltatásként fogják igénybe venni azok, akik azt szeretnék, hogy működő BIM-modelljük legyen”.

 

A magyarepitok.hu a Proptech Hungary 2025 szakmai támogatójaként is számol be az eseményről.