Egy nógrádi falu is bekerült a legjobban kereső települések top10-es listájába

Jelentősek a jövedelmi különbségek Magyarországon településtípustól és földrajzi elhelyezkedéstől függően, a havi munkajövedelem majdnem 50 százalékkal magasabb a fővárosban, mint a községekben - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kedden közzétett elemzésében, amely a nettó munkajövedelmek 2025. évi változását vizsgálta.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2025-ben a nettó havi átlagkereset 487 ezer forint volt, míg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szja-adatbázisa (NAV) alapján a nettó havi átlagos munkajövedelem ugyanekkor 521 ezer forintot tett ki a GKI számítása szerint. A gazdaságkutató megjegyzi: a KSH 3,8 millió teljesállású munkavállalóval számol, míg a NAV adatbázisa ennél szélesebb körű foglalkoztatási adatokkal szolgál, így a GKI elemzése hozzávetőleg 4,3 millió munkavállaló adatait vette figyelembe.

Az elemzők rámutatnak: az átlag mögött szélsőséges különbségek húzódnak: a legmagasabb jövedelmű település és a legalacsonyabb között csaknem 13-szoros a különbség.

A tíz legtöbbet kereső település közül - a kiugró budapesti II. és XII. kerületen kívül - öt Pest megyei község: Telki, Nagykovácsi, Budajenő, Üröm és Herceghalom. Mellettük egy borsodi (Tornakápolna), két veszprémi (Németbánya, Salföld), egy Nógrád megyei (Garáb) és egy Győr-Moson-Sopron megyei (Maglóca) község fért be a top tízbe. Ebben a körben a legalacsonyabb érték is 810 ezer forint, a települési csúcs 920 ezer forint (Telki), Budapesttel együtt pedig 981 ezer forintra emelkedik a maximum.

A tíz legalacsonyabb jövedelmű településből nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A legszegényebb településen, Csenyétén a havi nettó átlagos munkajövedelem 75 ezer forint, a kategória felső határa is csak 158 ezer forint.