2020.09.18, Péntek

Hirdetés

Védekezzünk a parlagfű ellen!

2016.05.13. 11:18

A parlagfű hazánkban a legjelentősebb gyomnövények közé tarozik mind humán egészségügyi, mind gazdasági hatásainak köszönhetően.

Hirdetés

A parlagfű hazánkban a legjelentősebb gyomnövények közé tarozik mind humán egészségügyi, mind gazdasági hatásainak köszönhetően. A növény virágpora súlyos allergiás megbetegedések okozója, a magyar lakosság legalább 20 %-a szenved a pollenje által okozott allergiától. A gyomnövény növénytermesztésre gyakorolt hatása is meghatározó, mivel agresszivitásával elnyomja a kultúrnövényeket, miközben felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét, ami által jelentős terméskiesést okozhat. A földhasználó kötelessége az irtás, a hatóság július 1-től ellenőriz 

A parlagfű elleni fellépés közös érdek, amelynek sikerét a jogszabályok is elősegítik. A védekezés jogszabályi alapját az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény és a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló Kormányrendelet határozza meg. A törvény szerint a földhasználó köteles a tárgyév június 30. napjáig az ingatlanján a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezen állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A törvény értelmében a földhasználónak vagy bejelentett földhasználat hiánya esetén a tulajdonosnak, minden év június 30-ig gondoskodnia kell a megelőzésről. A hatóságok – belterületen az illetékes jegyző, külterületen a kormányhivatal- július elsejétől a vegetációs időszak végéig, hatósági ellenőrzés keretében és lakossági bejelentések alapján ellenőrzik a jogszabályi kötelezettség betartását.

A parlagfűről érdemes tudni, hogy márciustól kezd kelni, és áprilisban a napfény és a talaj 10-20 C-os hőmérséklete hatására már tömegesen csírázik. Nyáron intenzív növekedésnek indul, a porzós és termős virágok július közepétől jelennek meg, és a virágpor szóródása egészen a fagyok beálltáig tart. A mélyebb talajrétegekben fekvő magok évtizedekig nyugalomban vannak, megőrzik az életképességüket és a művelés során a bolygatott talajban csírázásnak indulnak. Lényeges tehát megelőzni a parlagfű virágzását és a magérést, mely káros folyamat kialakulását természetes ellenség hiányában főként mechanikai és kémiai, illetve lehetőség szerint biológiai védekezéssel például kézi gyomlálással, kaszálással, vegyszeres gyomirtással, fűmagvetéssel, talajtakarással, legeltetéssel is megtehetjük. Érdemes többször ellenőrizni a gyomnövénnyel fertőzött területet, a gyökér fölötti szárrészen újabb hajtások jelenhetnek meg, ezért a védekezést célszerű megismételni, a kedvező hatás érdekében talajszinten, a gyökérnyaki résznél a növény szárának elvágásával.

A parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság eljárást indít és közérdekű védekezést rendel el. Amennyiben a földhasználó nem mentesíti önként a területet, kényszerkaszálás végrehajtására kerül sor. A kényszerkaszálás és minden ezzel járó hatósági feladat költsége a mulasztót terheli. A parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása esetén a kormányhivatal növényvédelmi bírságot szab ki, amelynek mértéke 15 ezer forinttól akár ötmillió forintig is terjedhet, attól függően, hogy az adott fertőzött ingatlan külterületen vagy belterületen fekszik, továbbá, hogy mekkora a fertőzött terület nagysága, és a fertőzöttség mértéke.

2015 évben 72 eljárás indult parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása miatt, amely lefolytatását követően mintegy 1,5 millió forint növényvédelmi bírság kiszabására került sor. A felderített területeken összesen 38 ha parlagfűvel fertőzött ingatlanrészt mért be a kormányhivatal. Kényszerkaszálás elvégzésére nem került sor, mivel földhasználók minden esetben önkéntesen elvégezték a parlagfű mentesítést.

forrás: csmkh.hu

Galéria

Aktuálisparlagfűírtásföldhasználógyomnövény