Geológiai sétákat szerveznek a mátraverebély-szentkúti kegyhelyen

Tavasztól őszig geológiai sétákat szerveznek a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen, a nevezetességeket öt állomáson mutatják be.

Meglátogatják a barátlakásokat, az érdeklődők megtudhatják, kik faraghatták ezeket a helyiségeket, a geológus a hely földtani érdekességeiről, a tektonikai különlegességéről, benne az ősmaradványokról is mesél.

Kiderül, mit kell tudni a szentkúti csodatévő kút vizéről, eredetéről, honnan kapja vizét a hét kifolyó.
Szó lesz a földtani viszonyokról, a kunok és hunok csatájáról, és ezzel összefüggően a Szent László-hasadék keletkezéséről, valamint arról, hogyan keletkezett Szent László patkójának lenyomata.

A túra résztvevői betekinthetnek egy minikarszt működésébe, és választ kaphatnak arra is, hogy vannak-e egyéb karsztjelenségek a területen?
A vadászgödörben, egy nehezen járható szurdokvölgyben, megfigyelhetik az elmúlt néhány tízezer év eróziós tevékenységét, a válogató erózió természetformáló erejét.

A főbb állomások között további megállóhelyek is szerepelnek, amelyek segítik a terület földtani felépítésének megérthetőségét. Információt kapnak a látogatók a kőzetek abszolút és relatív koráról, rátehetik a kezüket egy tektonikai vonalra, amely mentén két különböző korú kőzet találkozik, és megnézhetik a mintegy 15 millió évvel ezelőtt élt tengeri élővilág meszes maradványait is.

A legenda szerint víz szivárgott a földből, ahol Szent László lovának patája földet ért, amikor a kunok által bekerített király átugratott egy szakadékot, majd forrás tört elő. Ez 1091-ben történt, majd egy 1714-es irat szerint a Szűzanya jelent meg ott egy kisfiúnak, aki miután ivott a vízből, meggyógyult némaságából. A helyet szentnek nyilvánították, 1195-ben Szentkút lett a neve. A Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely az ország legnagyobb katolikus búcsújáró helye.