Berkenye döbbenetes hely. Miközben Nógrád, az ország legszegényebb megyéje, a 660 lelkes mintafalu földrajzi helyzetére fittyet hányva csillog-villog.
Rózsabokrok és árvácskák borítják a Nógrád megyei Berkenye főutcáját, szemetet pedig hosszas keresgélés után sem találtunk. Mintha tényleg "abban az Európában" járnánk. „Szeretjük a rendet és a szépet” – magyarázza a "titkot" Schmidt Józsefné. A német nemzetiségű falut 28 éve vezető független polgármester 1990 előtt tanácselnök volt, akkor álmodta meg, hogyan is kellene kinéznie Berkenyének. „A költségvetésből képtelenség gyarapodni, ezért hoztuk létre 1992-ben a Berkenye Faluszövetkezetet. Szántóföldeket műveltünk, gyümölcsösöket telepítettünk, mezőgazdasági gépeket vásároltunk, majd 1994-ben 62 millió forintos beruházással 300 tonna kapacitású hűtőházat építettünk. A szövetkezet Berkenye megmentője” – mondja Schmidtné és valószínűleg igaza van, hiszen a szövetkezet jelenleg is 50 embert foglalkoztat.
A környéken mindig nagy hagyománya volt a gyümölcstermesztésnek. Különösen a bogyósokhoz értettek. Egy helyi legenda szerint az 1950-es években jelent meg a faluban a málna. „Nyolc-tíz évvel ezelőtt 500 tonna málna termett. Most az egész országban terem ennyi” – mondja Schmidtné. Berkenyében mára csak mutatóban maradtak málnaföldek. „Tulajdonképpen vége a málnatermesztésnek, mert az állami támogatást előbb megkurtították, majd megszüntették. Fontos ok az is, hogy ma már az embereknek nincs annyi szabadidejük, amit „egy málna megkíván”.
A gyümölcs pedig tényleg igényli a törődést. „Reggel 5-re jöttünk, délután 3-ig itt vagyunk” – mondta szűkszavúan egy munkás a nógrádi falu egyik megmaradt málnásában. Az 57 éves nő, már az ötödik nyarát tölti a berkenyei málnásban. A málnaszedő asszony imádja Berkenyét – több mint tizenöt éve a falu lakója -, de szívesen megnézné a fővárost is, hiszen eddig csak egyszer járt Budapesten.
Mi lesz, ha teljesen elfogy a málna? – kérdezzük a polgármestert, miután visszatérünk a gyümölcsöcsből. „A hűtőház – a fiam vezetésével - újabb és újabb fejlesztései már a bogyós gyümölcsök tisztítását, magozását, fagyasztását és csomagolását szolgálják. A gyümölcsöket több száz gazdától vesszük át, leginkább Nógrád megyéből. Muszáj előre tekinteniük” – válaszolt optimistán Schmidtné. A következő pillanatban viszont alábbhagy a pozitív kisugárzás. „Két évig még remélem ugyanilyen szép lesz minden, viszont 2019-ben, 70 évesen befejezem. Nem látom ki az, aki átvenné a polgármesterséget, a gyerekeim hallani sem akarnak róla. Ha nem így fog kinézni Berkenye, mint most, akkor nagyon fog fájni a szívem.”
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.