2019.03.26, Kedd

Hirdetés

Egyértelmű volt, hogy Zenthe Ferenc nevét kapja a színház
htdb.hu

Egyértelmű volt, hogy Zenthe Ferenc nevét kapja a színház

origo.hu

2019.01.11. 17:12

2018. december 18-án jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a Zenthe Ferenc Színház bekerült a kiemelt minősítésű előadó-művészeti szervezetek közé.

Hirdetés

A 2012-ben alakult salgótarjáni teátrum utolsóként csatlakozott a megyeszékhelyeken működő professzionális társulatok sorába. Az azóta eltelt több mint hat év eredményeiről, a lehetséges jövőképről és Zenthe Ferenc szellemi örökségéről Simon Lajos ügyvezető igazgatóval beszélgetett az origo.hu.

 

A nógrádi megyeszékhelyen több mint száz évre visszatekintve folyamatosan pezsgő és sokszínű kulturális élet zajlott. Mi volt az oka annak, hogy a város egészen 2012-ig várt a professzionális színház megalapításával?

1878-ban a salgótarjáni Acélgyári Olvasóegyletben jelentek meg a színjátszás csírái, majd a múlt században számos műkedvelő színjátszó csoport alakult a városban.

Salgótarjánban nem csupán a színjátszás bír jelentős előadó-művészeti hagyományokkal: a többszörösen kiváló minősítést elnyert Nógrád Táncegyüttes, vagy a szintén számos alkalommal díjazott Liszt Ferenc Kamarakórus, a zeneiskolánk tanáraiból alakult és évtizedek óta működő szimfonikus zenekar, de akár a különböző, nagy múltú zenei kisegyüttesek is aktívan jelen voltak a kulturális életben, és jelenleg is formálják a megyeszékhely értelmiségi közegét.

Abban az időszakban, amikor az ipar meghatározta a város létét, minden vállalat kitermelte a maga sportegyesületeit, olvasóköreit, színjátszó csoportjait és művelődési házait, amelyek a kulturális élmények mellett közösség-összetartó funkcióval is bírtak. Miután ezek a csoportok a város majdnem minden vállalatánál kialakultak, a színjátszást tekintve a Zenthe Ferenc Színház bátran mondhatom, hogy előfutárai kiszolgálták az alapvetően itt élők igényeit, ezért az akkori vezetés feltehetően nem érzett késztetést arra, hogy hivatásos társulat alapításába fogjon. Az a fajta közösségi művelődés, amely napjainkban kezd ismét megerősödni, akkor nagyon jól működött.

Volt azonban egy rendszerváltás, amely után a helyi nagyvállalatok bezártak, és a régi, nagy hagyománnyal bíró közösségek, egyesületek jelentős része megszűnt. A kilencvenes években és az ezredforduló után is láthattak színházi előadásokat a salgótarjáni nézők, de azok mind meghívott, befogadott produkciók, vendégjátékok voltak. A helyi értelmiségi kör számos kísérletet tett arra, hogy bővítsék a salgótarjáni művészeti életet, a Balassi Bálint Asztaltársaság, a Szerdatársaság, az Irodalmi Kávéház a mai napig is működnek. A helyi kulturális közösséget formáló személyiségek kezdeményezésére fogalmazódott meg az igény egy professzionális színház létrehozására, az akkor dr. Horváth István nyugalmazott múzeumigazgató által vezetett Salgótarjáni Polgári Kör ajánlásával. Mint színházalapítók, személy szerint is megérdemlik, hogy ide idézzek néhány nevet, akik meghatározók voltak a színház létrejöttében: néhai T. Pataki Lászlóhoz, P. Kerner Edithez, Sándor Zoltánhoz, Susán Ferenchez, Molnár Ernőhöz jómagam örömmel csatlakoztam. A Zenthe Ferenc Színház megalapításának szándékához 2012-ben Székyné dr. Sztrémi Melinda akkori polgármester részéről kaptunk komoly partneri együttműködést és önkormányzati támogatást.

Az interjút ide kattintva olvashatja tovább.

KultúraSalgótarjánZenthe Ferenc Színház