Salgótarján - A tragikus sorsú Derkovits Gyula alkotásaiból nyílik kiállítás

Április 12-én 11 órakor nyílik a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumban Derkovits Gyula (1894-1934) alkotásaiból kiállítás. Az ünnepi eseményen köszöntőt mond Shah Gabriella múzeumigazgató, a kiállítást Bakos Katalin művészettörténész nyitja meg. Közreműködnek a Váczi Gyula AMI növendékei.
 

Derkovits sokgyermekes családban nőtt fel. Édesapja asztalosmester volt és fiának is ezt a sorsot szánta. Nem nézte jó szemmel fia művészi szárnypróbálgatásait, 16 évesen inasnak szerződtette maga mellé a műhelyébe. Derkovits a sok hiányzás miatt elemi iskolában csak a harmadik osztályig jutott. Ifjúságának megrázó élménye édesanyjának korai halála volt, az alkotásba menekülve keresett örömöt.
Az első világháborúba önkéntesként vonult be, megsérült a harcokban, felépülése után visszavezényelték a frontra. Végül tuberkulózis miatt katonai szolgálatra alkalmatlanná vált, leszerelték. 

Életútját a szegénység és a nélkülözés kísérte végig

1916-ban visszatért Magyarországra és felköltözött Budapestre. Élete gyökeresen megváltozott. Hadirokkantként, némi segélyből és asztalosmunkából tartotta fenn magát. Folyamatosan képezte rajztudását. 1923-tól három éven át Bécsben élt. Miután visszatért Budapesten kisebb megbízásokból próbálta eltartani magát, tüdőbetegsége sokszor akadályozta a munkájában. 1927-től kezdődő korszakát sokszor állítják párhuzamba József Attila költészetével. Témaválasztásában tükröződtek a kor szociális problémái. Ő maga is betegen, munkanélküliként élt egészen addig, míg gyakorlatilag éhen nem halt. Megrázó életművét 1948-ban posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el.