Bátonyterenyén gyakorlatozott a magyar DVI egység

A tréning témája a tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosítása, a kémiai, biológiai, radioaktív és nukleáris védelem szabályainak betartása volt.

Magyarországon a Disaster Victim Identification (DVI) tevékenység 2017-től indult. A rendőri vezetés 2018 májusában a KR Nemzeti Nyomozó Irodát (KR NNI) bízta meg az áldozatazonosítással kapcsolatos nemzetközi protokollok bevezetésének előkészületeivel. A magyar kiképzett szakemberek tavaly tartották az első összevont képzésüket az Interpol-irányelvek betartásának figyelembevételével. A gyakorlaton tanultak elsajátításával alkalmassá váltak a külföldön lévő magyar áldozatokat is követelő bűncselekmény, katasztrófa, halálos tömegszerencsétlenség esetén a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintű és szervezettségű áldozatazonosítási munkára.

– A DVI személyi állománya úgynevezett Csipkerózsika-csapat, inaktív időszakban eredeti szolgálati feladatait, civil tevékenységét látja el – tájékoztatott Kreitz Zsuzsanna alezredes, a KR NNI bűn­ügyi technikai főosztályának vezetője. – Szükség esetén azonnal bevethető, csapattá szervezhető bel- vagy akár külföldön magyar vezetés, illetve külföldi egységekkel együttműködve. Tagjai bűn­ügyi helyszínelőkből és nyomozókból, igazságügyi orvos, fogorvos, genetikai és ujjnyomatszakértőkből állnak. A szakemberek az Interpol-protokoll mentén közösen végzik a katasztrófa, tömegszerencsétlenség, esetleg terrorcselekmény helyszínén az eltűnt személyekről szóló bejelentések fogadását, a hozzátartozókkal, más országok DVI-egységeivel a kapcsolattartást, információcserét, az ismeretlen holttestek rendszerezését és azonosítását.

Az egységek tagjainak minimum tízéves szakmai tapasztalattal és megfelelő fizikai állóképességgel kell rendelkezniük, elvárás velük szemben, hogy többségük jól beszéljen idegen nyelveket. A gyakorlaton a magyar DVI-egység négy különítményre bontva, instruktorok felügyelete mellett dolgozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karával közösen, valamint a Semmelweis Egyetem (SE) Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetével, valamint a Nemzeti Szakértői és Kutató Központtal (NSZKK) együttműködve.

– A június 19–21-én megtartott gyakorlat helyszíni feladatainak végrehajtását alapos előkészületek előzték meg. Az első nap az elméleti tudás frissítésével palléroztuk az ismereteket, hazai és külföldi előadók, a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a katasztrófavédelem munkatársai számoltak be a témát érintő tapasztalataikról. A második képzési napon a bátonyterenyei repülőteret választottuk helyszínül. A gyakorlatra előkészített szituáció szerint a repülőtéren tartott majálison ismeretlen körülmények között egy Cessna kisrepülőgép összeütközött egy jelzés nélküli kisrepülőgéppel, majd a két légi jármű a nézelődő fiatalok közé zuhant. A szimuláció szerint a halottak száma legalább 18 fő volt, illetve több sérültet életveszélyes állapotban vittek kórházba. Az eljátszott helyzet alapján a terepet elsődlegesen a mentők és a katasztrófavédők szállták meg, majd a bűnügyi helyszínelés kezdte meg a feladatait. Ezt követően érkezett a riasztás az azonosításra hivatott DVI-egységekhez. A történet további alakításánál előtérbe kerültek a társszervek CBRN-képességeinek megismerése. A CBRN a modern védelmi igazgatás egy olyan területe, amely a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok általi fenyegetések és kockázatok enyhítésére szolgáló fő eszközök egyike. A helyszínre elsők között érkező katasztrófavédelmi munkatársak a roncsok között egy ládát találtak, melyen nukleáris anyag jelzése volt. A hatályos rendelkezések alapján a tevékenységirányítási központon keresztül értesítették az illetékes szakszolgálatokat. Az értesítésekkel párhuzamosan a helyszínen lévő katasztrófavédelmi egységek a szükséges mérések elvégzését követően biztosították a sugárzó anyagot, ahol folytatódott a helyszíni mentés és a sérültek elszállítása. A különböző összetételű DVI-egységeknek összesen 25 személyt kellett azonosítaniuk, mert meghaltak vagy kórházba kerültek. A gyakorlat kiemelt célja volt, hogy a hasonló képességű szervek munkatársai mélyebben megismerjék egymás munkáját, gyakorolják, hogy éles helyzetben milyen sorrendben és leosztás szerint különülnek el a feladataik, és készségszinten elsajátítsák, kinek meddig terjed a hatásköre. Az események feldolgozásában közreműködtek az NSZKK, az SE Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, az NKE Rendészettudományi Kar, a TEK CBRN osztálya, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint az Országos Mentőszolgálat helyi munkatársai, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Sugárbiztonsági Labor kollégái. A katasztrófavédelem mobil laborja végrehajtotta a méréseket annak érdekében, hogy a sugárzó anyag kiszóródott-e, illetve a TEK CBRN szekciója a kollégák mentesítését végezték oly módon, hogy a védőruhát szigorú szabályzat szerint, nedves mentesítést követően távolították el róluk. A DVI-egységek riasztása az előző napon, az esti órákban történt, de igénybe­vételükre a bűnügyi szemlét követően került sor. A repülőtéren már öt órakor megkezdték a munkát. Fontosnak tartottuk, hogy gyakorolják a felszerelések használatát, ezért a logisztikai rész kialakítása és a sátorok felállítása is a feladataik közé tartozott. Amint a bűn­ügyi helyszínelők és a bűnügyi orvos levonultak a helyszínről, a kialakított DVI-csoportok következtek. Kijelölték a vonulási útvonalakat, majd az áldozatokat a holttestgyűjtőbe vitték, onnan pedig az egységek számára kijelölt sátrakban indult meg – szigorú dokumentáció mellett – az azonosításhoz kapcsolódó munka. Az elkészült post mortem (halál utáni) jegyzőkönyvek (úgynevezett Booklet Recovery) adatai, valamint az eltűnt személyekről összegyűjtött ante mortem (halál előtti) adatok a törzsbe futottak be, ahol számítástechnikai programba rögzítették őket, majd a kinyert információkat összesítették, értékelték. Ezután a törzsben dolgozó szakértőkből és nyomozókból álló testület a nyilvántartásokban ellenőrizte a protokoll szerinti elsődleges és másodlagos azonosítási módszerek segítségével az adatokat, illetve összevetette, majd kimondta az eredményt. A részt vevő DVI-egységek 25 bűnügyi technikussal és nyomozóval, valamint tíz orvossal és fogorvossal gyakorlatoztak. Közülük mindenki nemzetközi munkára jogosító tanúsítványt szerzett – összegzett az alezredes.

A gyakorlat harmadik napja az instruktorok értékelésének jegyében telt. A magyar egységek túl vannak az első éles bevetésükön. A sors fintora, hogy már létrehozásuk után nem sokkal szükség volt a munkájukra. A május 29-én történt, tragikus kimenetelű hajóbaleset áldozatainak azonosítását a koreai DVI-szakemberekkel együttműködve is ők végezték el.

Galéria