A fűtési költség akár meg is felezhető egy jól megtervezett, minőségi kazán beépítésével. A beruházás díja pedig látványosan csökkenthető, ha az ingatlantulajdonosok a lakástakarékpénztári megtakarításból fedezik mindezt.
Az idei tél eddig nem volt igazán fagyos, az elmúlt egy hét pedig szokatlanul meleg volt. Viszont a hétvégétől fokozatosan fagyba fordulnak az éjszakák, jönnek vissza az esti fagyok. Ilyenkor alaposan végignézzük az ablak- és ajtóréseket, hol szökik ki a lakásból meleg. Sokszor azonban máshol kell keresni az otthoni hűvös okát. Vannak, akik a szigetelésben látják a megoldást és ezzel együtt az energiaspórolás lehetőségét is. De még ott is, ahol megtörtént a külső falak szigetelése és a homlokzati nyílászárók cseréje, gyakorta tapasztalják a lakók, hogy a gázszámla nem csökkent, sőt a lakás sem melegedett fel a várakozásoknak megfelelően. Ennek okozói az esetek többségében az elavult, erősen túlméretezett és korszerűtlen fűtési rendszerek. Ezek amellett, hogy pazarolják a felhasznált energiát, összességében kevésbé hatékonyak, mint modern utódaik.
„Az energiafelhasználás mértéke- és vele együtt az energiaszámla - akkor csökkenhető a leginkább, ha az épület hőszigetelésében, nyílászáró-cseréjében és a hőtermelő berendezésének (fűtési rendszerének) rekonstrukciójában rejlő megtakarítási lehetőségeket egyaránt kihasználjuk” – vallja Versits Tamás okleveles épületgépész mérnök. A Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesület elnökének tapasztalatai szerint egy jól megtervezett és kivitelezett kazán- és fűtőtest csere, a készülék garanciális idején belül is megtérülhet.
Társasházaknál még látványosabb lehet az energia megtakarítás. Versits Tamás annak a 20 lakásos budai társasháznak a példáját hozza fel, melynek két régi, nagyteljesítményű házközponti kazánja közül egy tönkrement, a másik pedig éppen készült kilehelni a lelkét. A kivitelező cég 3 darab, egyenként 60 kW-os korszerű kondenzációs és igen drága kazánt épített be a régiek helyére. A pontosan méretezett teljesítmény lehetővé tette, hogy a régi gázórát is kisebbre cseréljék. A beavatkozás során kicserélték a ház használati melegvíztárolóját, teljesen felújították a szerelvényeket és kifestették a kazánházat is.
A teljes beavatkozás kicsivel több mint12 millió forintba került. Szívta is a fogát a társasház számvizsgáló bizottsága – mindaddig, amíg be nem igazolódott, amit a berendezéseket szállító cég és a kivitelező is prognosztizált: a korábbi 36-38 ezer köbméteres éves gázfogyasztás 24-25 ezerre esett vissza, ami a kedvezőbb földgázárakat is figyelembe véve évi közel 1 millió forintos megtakarítást jelentett. Ráadásul, a lecserélt gázóra miatt az alapdíj is lefeleződött, amiből további évi 1 millió forint megtakarítása származik a társasháznak. Összességében a beruházás hamarabb fog megtérülni, mint hogy lejárna a készülékekre és a szerelésre kapott 10 éves garancia.
A lakók a kedvező tapasztalatok alapján úgy döntöttek, hogy az elért megtakarítással nem csökkentik a közös költségeket, hanem folytatják tovább a korszerűsítést: náluk csak most következik az épület szigetelése és a nyílászárók cseréje. „A példaként szereplő társasházi beruházást részben a társasházra kötött lakástakarékpénztári megtakarításból finanszírozták a lakók. Így a társasház minden lakója jól járt – emelte ki Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese. Egy társasházi lakástakarékpénztári számla nyitásához – amivel a társasház évente akár 324 ezer forint állami támogatásban is részesülhet – a jogszabályok alapján elegendő a közgyűlés 2/3-ának egyetértése. Egy társasház esetében ugyanakkor a lakók sokszor csak akkor tudnak sikeresen és eredményesen közös lépéseket tenni, ha a szándékkal és a közös céllal a lehető legtöbb lakó egyetért.”