Szociális munkáért díjat kapott Balogh József, a Nógrád megyei gyermekotthon gyógypedagógiai tanára, valamint Szent Kristóf a gyermekekért díjat kapott Nerpel Árpádné nevelőszülő.
A szociális gondozást, ellátást nem lehet sem zsákutcának, sem pedig egyirányú utcának tekinteni, mert a szakmában dolgozók még a legelesettebbeknek is meg tudják mutatni, hogy mindig van lehetőség egy jobb, értelmesebb életre - mondta az emberi erőforrások minisztere szerdán Budapesten.
Balog Zoltán a szociális munka napja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott rendezvényen a szociálpolitika legfontosabb eredményének a szemléletváltozást nevezte és azt, hogy már nem a kilátástalanság, a perspektívanélküliség jellemzi a szociális munkát, mint korábban.
A miniszter az ünnepségen, amelyen a gyermekvédelmi törvény elfogadásáról is megemlékeztek annak 20. évfordulója alkalmából, szakmai díjakat adott át. A kormány nevében megköszönte a szociális szakmában dolgozó "emberséges emberek" munkáját, akik mindenkinek, köztük a legelesettebbeknek is esélyt és lehetőséget akarnak adni arra, hogy minél teljesebb értékű életük legyen.
Balog Zoltán a szociális és gyermekvédelmi területet érintő kormányzati intézkedések közül az ingyenes közétkeztetés kiterjesztését, valamint az úgynevezett kitagolási programot emelte ki, utóbbi lényege, hogy a nagy létszámú intézményekből családiasabb közösségekbe költöztetik a gondozottakat. Azt mondta: 2019-re fejezik be a gyermekotthonok megújítását, illetve a kiváltási programot. Erre 2014 és 2020 között a kormány 5,85 milliárd forintot fordít.
A miniszter kitért a szociális szakmát érintő bérfejlesztésre is, jelezve ugyanakkor: tudják, hogy "ez még mindig kevés", és hogy "továbblépésre van szükség". Emlékeztetett arra, hogy 2013-hoz képest 2018-ra 62 százalékkal emelkednek a bérek a szociális ágazatban. Az itt dolgozók átlag bruttó bére 2017-re 212 ezer forintra emelkedett, jövőre pedig 233 ezer forintra nő - mondta.
Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár arról beszélt: a társadalomnak nincs nélkülözhető tagja, ezért van szükség szolidaritásra, közösségvállalásra, a rászorulókért végzett szociális munkára.
Azt mondta, a szociális munka napján azokat ünneplik, akik felerősítik a rászorulók hangját, akik láthatóvá, tapinthatóvá teszik a sorsukat. Szerinte ez a munka hozzájárul egy összetartó, befogadó társadalom megerősítéséhez.
Az államtitkár arra is emlékeztetett, hogy a következő három-négy évben 400 milliárd fordítható a szociális és gyermekvédelmi szakmában fejlesztésekre.
A miniszter és az államtitkár Szociális munkáért díjat adott át mások mellett Balogh Józsefnek, a Nógrád megyei gyermekotthon gyógypedagógiai tanárának, Kacsányiné Varga Gabriellának, a Tolna megyei fogyatékosotthon vezető ápolójának.
Pro Caritate díjat vehetett át mások mellett Svébisné Juhász Márta, a Kecskeméti Református Egyházközség Sion Nyugdíjasháza és Gondozási Központja igazgatója, Gulyásné Kovács Erzsébet, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főosztályvezetője, Kovács Erika, a főigazgatóság szakmai vezetője.
Szent Kristóf a gyermekekért díjat kapott mások mellett két nevelőszülő: Békés megyéből Nagy Ida és Nógrád megyéből Nerpel Árpádné.
Az Országgyűlés tavaly decemberben döntött arról, hogy november 12-ét a szociális munka napjává nyilvánítja, és ez a nap munkaszüneti lesz az ágazatban dolgozóknak. Idén a szociális munka napja vasárnapra esik.
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások területén jelenleg mintegy 93 ezren dolgoznak.
Átlagosan 842 137 forintra nőtt az építőipari kontármunkákból származó lakossági kár mértéke, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Bár csökkent a kontárkárosultak aránya, a bizalom nem mozdul: a szakemberek teljesítményét továbbra is átlagosan 3,6 csillagra értékeli a lakosság. Megdöbbentően sok a negatív tapasztalat, amelyek szájról szájra terjednek, és erősítik az szakemberekkel szembeni negatív előítéletet – derül ki a Mapei Kft. lapunkhoz eljuttatott Építőipari Bizalmi Index 2025 kutatásából.
Átlagosan 842 137 forintra nőtt az építőipari kontármunkákból származó lakossági kár mértéke, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Bár csökkent a kontárkárosultak aránya, a bizalom nem mozdul: a szakemberek teljesítményét továbbra is átlagosan 3,6 csillagra értékeli a lakosság. Megdöbbentően sok a negatív tapasztalat, amelyek szájról szájra terjednek, és erősítik az szakemberekkel szembeni negatív előítéletet – derül ki a Mapei Kft. lapunkhoz eljuttatott Építőipari Bizalmi Index 2025 kutatásából.