Móricz Zsigmond, 1968-ban a Kohász Művelődési Ház falán elhelyezett emléktábláját Gáspár István Gábor író-újságíró civil kezdeményezésre felújították, újraavatását január 22-én tartották Salgótarjánban.
Az író legkisebb lánya, Lili az 1925/26-os tanévben a városi Chorin Ferenc Reálgimnáziumban tanult. Látogatásai alkalmával Móricz a feljegyzések szerint beszélgetésekkel, kártyacsatákkal fűszerezett, kellemes estéket töltött az Acélgyári Olvasóegylet Kaszinójában is. A visszaemlékezések alapján megállapítható, hogy mélyebb barátság nem fűzte senkihez az írót, de mindenkivel kedves, közvetlen volt. Az Irodalmi emlékek nyomában Nógrád megyében című kiadványból az is kiderül, hogy Móricz Zsigmond annak idején szomorúan állapította meg az Olvasóegyletben, „bizony, nem szeretnek itt engem”, mivel a könyvtár mindössze két Móricz-kötettel rendelkezett.
Móricz regényeiben, novelláiban is megörökítette a nógrádi táj szépségeit, de az Úri muri hősét, Szakmáry Zoltánt például sógoráról, a Salgótarjánban élő Holics Jenőről mintázta.
A hasonló tevékenységek sorában a korábbi években Gáspár István Gábor nevéhez kötődik a Klebelsberg Kuno emléktábla elhelyezése a Petőfi iskolán (a közoktatásügyi miniszter személyesen megjelent az iskola avatásán, amely a Trianon utáni Magyarország első korszerű oktatási intézménye volt), Oláh Jolán ellopott emléktáblájának pótlása a Vásártéren, vagy a Kálvária stációi restaurálásának megszervezése. Bóna Kovács Károly 1938-ban készült 14 domborművét a Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszéke újította fel.
forrás: salgotarjan.hu
fotó: cultura.hu