Vasútfejlesztési stratégia: tíz év alatt újulna meg a pályahálózat és a járműpark

Tízéves, a pálya felújítására és új járművek beszerzésére is kiterjedő vasútfejlesztési programot terjeszt a kormány elé az Építési és Közlekedési Minisztérium − közölte Lázár János tárcavezető a Rádió7 Közös nevező című műsorában 2023. augusztus 3-án.

Ahogy arról nemrégiben Mosóczi László, a MÁV-Start vezérigazgatójával készült interjút szemléző cikkünkben beszámoltunk, az átfogó kötöttpályás stratégia részeként a hazai kötöttpályásjármű-stratégia már elkészült.

A miniszter úgy fogalmazott, a cél, hogy tíz év alatt, lépésről-lépésre, a fontos feladatokra fókuszálva történjen meg az elöregedett pályahálózat és a járműpark korszerűsítése.

Elmondta, Magyarországon a tömegközlekedésben az első helyen a kötött pálya áll. Budapesten a HÉV-vonalak − a pálya és a járművek − korszerűsítésére van szükség, fejleszteni kell a nagyobb városok közötti vasúti összeköttetést és az országon átmenő, valamint a megye- és járási központokban a ráhordó vonalakat. Ehhez csatlakozva pedig a Volánnak kell biztosítania az eljutást a kötöttpályás csatlakozásig − sorolta a feladatokat a miniszter.

A vasúti járműgyártás olyan iparág, melybe érdemes invesztálni

Lázár János hangsúlyozta, ehhez beruházásokra, valamint saját vasúti járműiparra van szükség. Ez azonban olyan terület, amelybe érdemes invesztálni, hiszen 5 millió ember közlekedéséről van szó, másrészt egy új iparág is felépíthető. A vasúti járműgyártás kiemelt jelentőségéről július végén számoltunk be.

Említettük, hogy Dunakeszin jelenleg is nagy erőkkel zajlik az Egyiptomba szállítandó vasúti kocsik gyártása, és már folynak a tárgyalások a további közös egyiptomi-magyar vasúti gördülőállomány-gyártásról.

A politikus úgy fogalmazott, jelenleg nincs pénz a költségvetésben a vasúti konszolidációs és fejlesztő munkára. Uniós források bevonásával és akár pénzpiaci eszközökkel előteremthető lenne a szükséges összeg, amelynek nagysága elérheti a 6 ezer milliárd forintot. Addig azonban a balesetmentes napi működés biztosítása a cél − közölte.

Az elmúlt egy esztendőben nemcsak a késések aránya nőtt, hanem annak kockázata is, hogy baleset következzen be − mondta a miniszter, elnézést kérve azoktól, akik a közelmúltban balesetet szenvedtek vagy akiknek a késések, kimaradások okoztak kellemetlenséget.

A Déli Körvasút és a Budapest−Belgrád vasútvonal megvalósítása továbbra is kiemelt feladat

Lázár János kifejtette, a járvány alatt jelentősen visszaesett az utasszám, de az utóbbi fél évben érdemben nőtt a tömegközlekedés iránti igény. 2022-ben a kormány úgy döntött, a vasúti közlekedésben a főváros környékére koncentrálja az erőforrásokat, ehhez pedig munkaerőre van szükség, 100-150 ember is sokat számít. A balesetmentes közlekedés biztosítása mellett részben a személyi erőforrások átcsoportosítása az oka annak, hogy augusztustól tíz mellékvonalon szünetel a vasúti közlekedés.

A politikus rámutatott, a Budapest−Belgrád vasútvonal 2,2 milliárd dollár értékű fejlesztése kiemelt fontosságú a teherszállítás szempontjából, ahogy a nyugat-keleti átmenőforgalom feltételeinek javítása is, ahol Budapest jelenti a szűk keresztmetszetet. A Déli Körvasút építése ugyan beleütközött a XI. kerületi polgárok tiltakozásába, − ahogy arról mi is beszámoltunk − de a kormányzat nyitott a kompromisszumra − például a zajcsillapításban −, magából a programból azonban nem engedhet, az ország szempontjait budapesti politikai csaták nem írhatják felül.