Vízkereszt napján lebontják az ország karácsonyfáját

2023. január 6-án, vízkereszt napján lebontják az ország karácsonyfáját, valamint a betlehemi jászolt a Kossuth téren. 

A vízkereszt, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe, ebből ered az ünnep latin neve is: Sollemnitas Epiphaniae Domini – az Úr megjelenése (gör. epiphaneia – megjelenés).

A kereszténységben a IV. század elején vált epifánia napja liturgikus ünneppé, 312–325 között kezdett el terjedni először keleten, majd nyugaton. Az ünnep Jézus Krisztus megjelenésének három aspektusát foglalja magába: a napkeleti bölcsek imádását, Jézus megkeresztelkedését a Jordánban és Jézus első csodáját a Kánai menyegzőn. 

A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően különböző népszokások alakultak ki a századok során, és hagyományosan ekkor kezdődik a húshagyó keddig (a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdát megelőző nap) tartó farsangi időszak.

Vízkeresztkor a XV. századtól kialakult szokás szerint házszenteléseket tartanak. A szertartás során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint ekkor az ajtófélfára felírják az évszámot és a latin áldásformula kezdőbetűit: CMB, ami latinul annyit jelen: Christus mansionem benedicat (Krisztus áldja meg e házat).

Vízkeresztkor hagyományosan vizet szentel a szentmise és a Szent Liturgia elején szertartást végző püspök vagy pap. Innen származik az ünnep közismert elnevezése.

Ezt a szent hagyományt őrzi az ortodox egyház is, mégpedig kettős formában. Vízszentelés ugyanis nem csupán az általában január 5-én nagy alkonyati zsolozsmával végzett Szent Bazil Liturgiája végéhez kapcsolódik, hanem a január 6-ai Szent Liturgiához is. Az előesti vízszentelés a görögkatolikus egyházban a templomokban történik, január 6-án a püspök és a papok kimennek a folyókhoz is, hogy megszenteljék azok vizét, ezáltal még inkább bekapcsolódva a Jézus Krisztus megkeresztelkedésekor megvalósuló eseménybe.