Madách Imre Emlékmúzeum Csesztvén

Országos műemlékvédelem alatt álló létesítmény ez a ház, melyet ma Madách Emlékmúzeumként használnak. 1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt Madách Imre. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-as szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost.

A 19. század elején a jelentős részben szlovákok lakta Csesztve község és a körülötte elterülő termőföldek, erdők három földbirtokos – az esztergomi káptalan, a Madáchok és a gazdag Majthényi família – tulajdonában voltak. Utóbbiak Nógrád megyében közel 600 holddal rendelkeztek, de Szabolcs, Hont és Pest-Pilis-Solt vármegyei földjeik területe összességében meghaladta a 6000 holdat. A Majthényiak csesztvei birtokrésze a költő anyjának hozományaként került a Madách családhoz. Az író 1844 végétől 1853 augusztusáig élt a csesztvei dombtetőn álló kúriában feleségével, Fráter Erzsébettel és három gyermekükkel. A ház a birtokrésszel együtt az 1852. év végén Majthényi Anna döntésének értelmében a költő öccsének, Károlynak tulajdonába került, aki 1864-ben kibővíttette a kúriát. Madách, akinek osztályrészül az alsósztregovai új kastély és a körülötte fekvő birtokrészek jutottak, öccsénél tett későbbi látogatásai során még látta a csesztvei építkezést és a felújított épületet.

A kúria 1964 óta működik múzeumként. Az épületet a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága felügyeletével, Molnár Ildikó irányításával újították fel 2012-ben a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program „Spoločné dedičstvo: Madách - Közös örökségünk: Madách” c. HUSK/0901/1.3.1/0007 regisztrációs számú projekt keretében. Az emlékhelyet 2013 január 1-je óta Csesztve önkormányzata működteti. A kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai készítették. A forgatókönyvet Kovács Ida írta, a látványt Kemény Gyula tervezte.

forrás: csesztve.hu/mire.hu

Galéria