A viselettörténeti tárlat bemutatja, hogyan hatott a nógrádi szénmedence társadalmának életére – általa pedig az öltözködésre – a 19. és 20. század fordulóján megjelenő bányászat.
A népi kultúra hagyományos elemei, így a viseletek is kortükrök. A tájegységi tradíciók átalakulására mutatnak rá: miként reagáltak viselőik a társadalmi változásokra. Nógrádban például a bányászat megjelenésére. Hatására ugyanis ugrásszerűen fejlődésnek indult a gazdaság, ami változásokat indított el a szénmedence vidékén élők életében. Csakúgy, mint a külföldről érkező idegen nemzetiségű (cseh, lengyel, német, osztrák) bányászok is, a szokásaikkal együtt. De mennyire és milyen hosszú ideig tudott ellenállni ennek a sok-sok külső hatásnak a díszes, sokszínű palóc népviselet?
Az egyes közösségek különbözőképpen reagáltak az őket ért hatásokra, illetve változásokra; volt, ahol a népviseletből való kivetkőzés hamar megtörtént, volt azonban, ahol a lakosság szívósan ragaszkodott szokásaihoz, hagyományos öltözködéséhez. A fiatal néprajzos-muzeológus Steib Janka első önálló kiállítása ezekre az útkeresésekre mutat rá. A tárlat azonban nem csak a kurátor bemutatkozása. Általa kap először komolyabb nyilvánosságot a Dornyay Béla Múzeum 2013 óta létező néprajzi gyűjtemény is.
A kiállítás 2018.június 29-ig látható a Dornyay Béla Múzeumban.
A tárlat bemutatásáról a magyarmuzeumok.hu oldalon olvashat bővebben.
1,6 milliárd forintnyi beruházást szavazott meg tételesen a városi közgyűlés.