A lakbérek országos átlagban 23 százalékkal, Budapesten 25 százalékkal nőttek júliusban az egy évvel korábbihoz képest - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az egy hónappal korábbihoz képest országosan 2,3 százalékkal, Budapesten 3 százalékkal emelkedtek a kiadó lakások bérleti díjai.
Bár a nominális díjak idén márciustól mind országosan, mind Budapesten magasabbak voltak a 2020. januári csúcsnál, reálértéken a kínálati díjak továbbra is elmaradtak a járvány előtti szinttől. A fogyasztóiár-indexet figyelembe véve idén júliusban országosan 4,0, Budapesten 6,6 százalékkal alacsonyabbak voltak a reállakbérek, mint 2020 januárjában - közölte a KSH.
Az előző hónaphoz mérten leginkább a budai nem hegyvidéki kerületekben - 4,6 százalékkal - és a pesti belső kerületekben - 4,1 százalékkal - emelkedtek a lakbérek. A budai hegyvidéki kerületekben 2,5 százalékos, a pesti átmeneti kerületekben 3,0 százalékos, a pesti külső kerületekben pedig 1,0 százalékos volt a növekedés.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az MTI-hez eljuttatott közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy sorrendben harmadik hónap volt a július, amikor az országos lakbérek több mint 20 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Az áremelkedés lassulást mutat, a havi szinten mért 2,3 százalékos országos és 3 százalékos fővárosi júliusi adat elmarad a júniusi 3,8 és 4 százalékos mutatótól - jegyezte meg.
A szakértő arra is kitért: a kínálat augusztusban látott bővülése azt vetíti előre, hogy a bérleti díjak drágulási üteme tovább lassulhat.
Az ingatlan.com elemzése szerint augusztusban a budapesti kerületekben 120 és 295 ezer forint között mozogtak az átlagos bérleti díjak.
A megyeszékhelyek közül Székesfehérváron voltak a legmagasabbak az árak, ahol 160 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, majd Győr és Veszprém következett 150-150 ezer forinttal. A legdrágábbak között volt még Debrecen 136 ezer, valamint Szeged 130 ezer forintos átlagdíjjal. Ezekben a városokban 13-30 százalékos drágulás ment végbe egy év alatt.
A legolcsóbb megyeszékhelyek közé sorolható Salgótarján, Békéscsaba és Kaposvár is, ám ezek 90-97 ezer forintos átlagos bérleti díja is 21-29 százalékos emelkedést tükröz egy év alatt - jelezte az ingatlanközvetítő cég.
Átlagosan 842 137 forintra nőtt az építőipari kontármunkákból származó lakossági kár mértéke, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Bár csökkent a kontárkárosultak aránya, a bizalom nem mozdul: a szakemberek teljesítményét továbbra is átlagosan 3,6 csillagra értékeli a lakosság. Megdöbbentően sok a negatív tapasztalat, amelyek szájról szájra terjednek, és erősítik az szakemberekkel szembeni negatív előítéletet – derül ki a Mapei Kft. lapunkhoz eljuttatott Építőipari Bizalmi Index 2025 kutatásából.
Önkormányzati forrásból mintegy 1,7 milliárd forintot fordít Kaposvár a közvilágítási rendszerének rekonstrukciójára. A beruházástól a közvilágítási költségek 40 százalékos megtakarítását várják.