Szilváskő, ahonnan látszik fél Magyarország

A nógrádi megyeszékhelyről, Salgótarjánból kanyargós emelkedőkön, szemet gyönyörködtető tájon keresztül jut el a kíváncsiskodó a várostól 12 km-re fekvő szilváskői tanyavilágba. A tengerszint felett 625 méterre, gyönyörű környezetben találhatóa Karancs-Medves bazaltvidékének egyik gyöngyszeme,a 35-40 m magasságú bazaltömlést és hasadék-barlangokat rejtő Szilváskő.

 

Takács Sándor és felesége az egyik legrégebbi lakók errefelé. Városban éltek, nyugdíjazásukat követően költöztek Szilváskőre, ahol egy lerobbant tanyát vettek. Itt alakították ki otthonukat, és építették meg vendégházukat.

Ha az ember ilyen mesés tájra érkezik, nem gondolkodik sokáig azon, hogy itt ragadjon-e – mondja a gazda. – A közvetlen környék természeti ritkaságokat is rejt magában, az egykori vulkáni folyamatok következtében kialakult bazaltoszlopok és omladéklabirintusok szemet gyönyörködtető látnivalók.

Szilváskőről röviden

Szilváskő Nógrád megyében, Salgótarján mellett, a magyar-szlovák határ közelében terül el. A hegy bazaltos vulkáni működés során keletkezett tanúhegy, valójában hasadék- vagy kráterkitöltés. A hegy a Novohrad-Nógrád Geopark része, a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén található. Szilváskőn 2 kilométeres tanösvényt alakítottak ki a hely geológiai értékeinek bemutatására. Az út során látható többek között a riolittufára települő, a Nógrádi-szénmedence alsó, úgynevezett III. telepét, a szén kitermeléséhez kihajtott tárók felszakadásainak lövészárok szerű nyomait, lávafolyásból keletkezett egymásra merőleges bazaltoszlopokat, a központi vulkán megmaradt kürtőjét a 20-25 méter magas bazaltoszlopokkal és a szénbányászat hatására keletkezett hasadékokat.

Takács Sándornak van egy szállóigévé vált mondása, miszerint Szilváskőről fél Magyarország látható.

Igen, ezt többször hangsúlyoztam, bár pici túlzás azért van benne. Ám innen a szem valóban messzire ellát. Vendégházunk tetőtéri teraszáról jó időben látható több közeli falu, aztán a Bükk, Bélapátfalva, a bánkúti adótorony, az Eged-hegy, Galyatető, a Kékes, gyakorlatilag a Mátra teljes vonulata. Derült időben átkukkanthatunk Szlovákiába is: az Alacsony-Tátra olykor késő tavasszal is hóborította lankái és Rimaszombat esti fényei is látszanak. Ám sokszor elég az is, ha „házunk alá” nézünk, ahol a szilváskői, karámkerítésekkel körbezárt udvarú tanyák, a gyümölcsöskertek elragadó látványt nyújtanak. Érdekességként említhetem, hogy a fogadónk melletti zárt füves területen helyezkedik el a Béta Csillagászati Észlelő- és Állandó Táborhely.

Miközben Takács úr körbevezet a portán, jókat anekdotázik. Egy volt vendégük telefonbeszélgetését megosztja mindenkivel, így velem sem tesz kivételt. Meséli, hogy a vendég egy barátját hívta telefonon, és azt mondta neki, hogy ide el kell jönni, mert itt nincs semmi. Amikor a gazda meghallotta, kicsit megijedt, ám az „invitálás” azzal folytatódott, hogy itt nincsenek szomszédok, nem dübörögnek autók, nincs zaj, itt csend honol, s lenyűgöző a környék.

 

E kedves történet igazi vendégcsalogató, mert Szilváskő valóban a nyugalom szigete. Takácsék vendégszeretete mellett a környék sok túrázási lehetőséget kínál, a Felvidék is felkereshető, s a közeli horgásztavak is kínálják magukat.