Nemzetközi versenyrendezői konferenciát tartott Budapesten a Nemzetközi Tájékozódási Futó Szövetség (IOF). Az első ilyen szemináriumot 2009-ben Olsóban tartották, azóta minden évben egy alkalommal összegyűlnek a világ 20-25 országából mindazok, akik nemcsak hazai, hanem nemzetközi versenyek szervezésében is gondolkodnak. A tavalyi év után ismét mintegy 80 fő érkezett a magyar fővárosba, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat.
"Számunkra azért fontos a budapesti rendezés, mert így a magyar versenybírók sokkal nagyobb létszámban tudnak részt venni a konferencián, és sokkal többen tudnak olyan tapasztalatokat szerezni, ami fontos lehet akár már a közeljövő hazai és nemzetközi versenyek rendezésekor"
- idézi a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség (MTFSZ) Less Áront, a szervezet főtitkárát, egyben az IOF sportigazgatóját a lapunkhoz eljuttatott közleményben.
"Nyilván minden verseny más és nem mindenhol egyforma pl. egy engedélyezési folyamat, de a jó gyakorlatokhoz a legkönnyebben itt lehet hozzájutni. A 2027-es magyar világbajnokságnak például az egyik nagy kihívása az lesz, hogy az erdő közepén hogyan építünk fel majd egy, a verseny szintjéhez méltó arénát, és hogyan lehet a legeldugottabb völgyekben is annyi térerő, ami pl. a versenyzők nyomkövetéséhez szükséges" - folytatódik Less Áron nyilatkozata.
Az IOF az eseményre elsősorban a versenyrendezőket, a pályakitűzőket és az ellenörzőbírókat várta, és a korábbi évek tapasztalatai alapján kevesebb előadást, és jóval több gyakorlati foglalkozást szerveztek. Szóba kerültek azok a lehetséges megoldások, amelyek a szélsőséges időjárás hatásainak enyhítésére alkalmazhatóak. A 2028-as spanyolországi VB szervezői például felvetették, hogy a megszokott nyári időpont helyett vizsgálják azt is, hogy mi lenne, ha kora tavasszal érkezne Gironába a mezőny, hiszen augusztusban a nagy hőség a sportolók számára is megterhelő lehet.
Ezzel kapcsolatban Lengyel Ádám, a 2024-es EB versenyigazgatója elmondta: az augusztusi magyarországi kontinensviadalon is ez okozta a legnagyobb fejtörést, és ez is közrejátszott abban, hogy a tervezett versenyidőnél tovább tartott a világ legjobbjainak a feladat teljesítése. A résztvevők megvitatták azt is, hogy hogyan tudják még jobban kiszolgálni a TV közvetítést akár egy erdei, akár egy városi versenyen.
"A hosszútávú célunk, hogy az egyre magasabb színvonalú TV közvetítésekkel még közelebb hozzuk az emberekhez a sportágunkat, és még népszerűbbé tegyük a tájfutást. Erről sokat beszéltünk, így nagyon hasznos napokon vagyunk túl. Óriási köszönettel tartozunk a Magyar Tájékozódási Futó Szövetségnek, hogy újra itt lehettünk Budapesten" - nyilatkozta Henrik Eliasson, az IOF ügyvezetője.
"Az idei év különleges lesz, mert a nyáron Kínában a Világjátékokon is szerepel a tájfutás, nagy kihívás lesz visszamenni az ázsiai országba. Tudjuk hogy sok tájfutó szövetségnek ez egy nagyon fontos esemény lesz, úgy ahogy a sportolóknak is, mert ez hasonló élményt ad, mintha az olimpián szerepelnének. Ki kell emelnem, hogy az idei Világjátékokat nagyrészt magyar versenybírók rendezik az IOF égisze alatt."
A hétvégi konferenciát követően hétfőn Henrik Eliasson és Less Áron megtekintették a 2027-es veszprémi felnőtt világbajnokság lehetséges helyszíneit is. Két és fél év múlva nyáron erdei számokban rendezheti Magyarország a sportág legrangosabb eseményét, története során immár harmadik alkalommal.
Átlagosan 842 137 forintra nőtt az építőipari kontármunkákból származó lakossági kár mértéke, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Bár csökkent a kontárkárosultak aránya, a bizalom nem mozdul: a szakemberek teljesítményét továbbra is átlagosan 3,6 csillagra értékeli a lakosság. Megdöbbentően sok a negatív tapasztalat, amelyek szájról szájra terjednek, és erősítik az szakemberekkel szembeni negatív előítéletet – derül ki a Mapei Kft. lapunkhoz eljuttatott Építőipari Bizalmi Index 2025 kutatásából.
Átlagosan 842 137 forintra nőtt az építőipari kontármunkákból származó lakossági kár mértéke, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Bár csökkent a kontárkárosultak aránya, a bizalom nem mozdul: a szakemberek teljesítményét továbbra is átlagosan 3,6 csillagra értékeli a lakosság. Megdöbbentően sok a negatív tapasztalat, amelyek szájról szájra terjednek, és erősítik az szakemberekkel szembeni negatív előítéletet – derül ki a Mapei Kft. lapunkhoz eljuttatott Építőipari Bizalmi Index 2025 kutatásából.