A vármegyék többségében nőtt az ipari termelés 2022-ben, de Nógrádnak még van hova fejlődnie

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások ipari termelése 2022-ben közel 54 ezer milliárd forint volt, aminek 44 százalékát Pest, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, illetve fővárosi telephelyeken állították elő - áll az elemzésben.

A termelés volumene 5,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az egy lakosra jutó termelési érték relatív szórása alapján a területi különbségek lényegében ugyanakkorák voltak, mint 2021-ben - állapította meg a KSH. Az egy lakosra jutó termelési érték Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb - 15,244 millió illetve 11,711 millió forint -, az országos átlag (5,635 millió forint) több mint kétszerese. Somogyban és Baranyában ugyanakkor az átlag felét sem érte el a mutató (2,365  millió, illetve 2,706 millió forint).

A vármegyék többségében és a fővárosban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékű (tíz százalék feletti) növekedés Komárom-Esztergom és Pest, valamint az előbbieknél jóval kisebb ipari potenciállal rendelkező Baranya vármegyében történt - emelték ki. A legnagyobb mértékben, tíz százalékkal Zalában csökkent a termelés volumene.

A legalább ötven főt foglalkoztató vállalkozások adatai alapján a termelés volumene 6,3 százalékkal nőtt, ezúttal is az akkumulátor- és villamosmotor-gyártást is magában foglaló villamos berendezés gyártása bővült a legnagyobb mértékben, 35 százalékkal - mutatott rá a KSH.

Hangsúlyozták: a közelmúlt beruházásai révén a hazai gyártás legfontosabb bázisává Pest vármegye vált. A feldolgozóipari kibocsátás közel negyedét adó, és ezzel legnagyobb súlyú járműgyártás teljesítménye 15 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A  gyártás legnagyobb központjai közül Győr-Moson-Sopron vármegyében hat, Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyében 22-30 százalékkal nőtt a termelés volumene 2022-ben - részletezték.

Kitértek arra is: az ipari export és a belföldi értékesítés volumene egyaránt meghaladta a 2021. évit, a legtöbb vármegye értékesítési szerkezetében a kivitel a meghatározó, a belföldi eladásokból származó árbevétel csak Baranya és Tolna vármegyében, valamint a fővárosban haladta meg az exportét.

Tavaly  a gazdasági szervezetek 11 711 milliárd forint értékű új beruházása összehasonlító áron 2,0 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit. A beruházások 59 százalékát a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások kezdeményezték.

A fejlesztési források 45 százalékát a budapesti székhelyű gazdasági szervezetek kötötték le. A Pest vármegyei központúak az országos beruházási teljesítményérték 12, a Komárom-Esztergom vármegyeiek 5,7 százalékát adták. A többi vármegye egyenként legfeljebb 4,5 százalékkal részesedett a beruházásokból. A Nógrád és a Zala vármegyei szervezetek járultak hozzá legkisebb arányban (0,6, illetve 1,0 százalékkal) a hazai fejlesztésekhez.

A beruházások volumene 7 vármegyében nőtt, a legnagyobb mértékben Komárom-Esztergomban (37 százalék) és Hajdú-Biharban (32 százalék) vármegyék. A legnagyobb visszaesés Zalában (19 százalék) és Bács-Kiskunban (15 százalék) volt, mindkettőben szerepet játszott a bázisidőszaki magas beruházási aktivitás.

A beruházások egy lakosra jutó értéke Budapesten volt a legmagasabb (3,1 millió forint), 2,5-szerese az országos átlagnak (1,2 millió forint). Ezután Komárom-Esztergom, majd Pest vármegye következett a területi rangsorban, az előbbié a hazai átlag 1,9-szeresét tette ki, utóbbié 87 százalékát. A beruházások intenzitása Nógrád vármegyében volt a legalacsonyabb (389 ezer forint).