Ez a hozzájárulás könnyebbséget jelent a város 2016-os költségvetésének.
A 118 millió forintos támogatással az önkormányzat a második legnagyobb összeget nyerte el Miskolc után. Ugyan messze elmarad az igényelt 380 millió forinttól, de ez az összeg kiemelkedőnek számít a rendkívüli támogatást igénylők között.
Ám azt is világosan kell látni, hogy mivel az elmúlt 10 évben az önkormányzat működésében konzerválódott hiány korábban nem lett megfelelően kezelve, ezért a rendszerszintű problémák nem oldódtak meg maradéktalanul még az átgondolt, takarékos és feszes gazdálkodás mellett sem. A veszteség évről évre állami támogatásból lett fedezve ahelyett, hogy megfelelően lett volna kezelve.
Az Önkormányzat az elmúlt két évben számtalan fájdalmas, de szükséges lépést tett a fenntarthatóságért.
A nehézségek legsúlyosabb oka, hogy az önkormányzat iparűzési adóbevételei rendkívül alacsonyak más megyei jogú városokéhoz képest még úgy is, hogy a tavalyi évben emelték a vállalkozókra eső terheket. Ennek okán javaslatot nyújtottak be a Parlament költségvetési bizottsága elé, miszerint a Salgótarjánnak nyújtandó normatívát a központi költségvetés egészítse ki azzal a mintegy 600 millió forintnyi összeggel, amennyivel kevesebb iparűzési adó bevételük van a sorban előttük álló Érd Megyei Jogú Városhoz képest. Ezzel az összeggel nem csak hogy stabilizálhatóvá válna a város költségvetése, de visszaforgatva azt a helyi gazdaságba, néhány éven belül Salgótarján is az önfenntartó városok sorába léphetne, ennek a 600 millió forintnak a további igénybe vétele nélkül. A bizottság ezt a javaslatot sajnos lesöpörte az asztalról, ám bíznak abban, hogy a Modern Városok Program kapcsán sikerül megállapodni a kormánnyal bízva abban, hogy az ebben megvalósuló fejlesztések már középtávon is enyhülést jelentenek Salgótarján büdzséjének.