Befejeződött a „Kelet-Nógrádi hulladékrekultivációs program”

2015. december 9-én Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának dísztermében tartotta ünnepélyes projektzáró rendezvényét a Kelet-Nógrádi Hulladékrekultivációs Társulás. A Társulás 2013-ban kötötte meg a KEOP-2.3.0/2F/09-11-2012-0001 azonosító számú „Kelet-Nógrádi hulladékrekultivációs program” elnevezésű projekt támogatási szerződését, melynek keretében 3.504.446.772 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült, 100%-os támogatási intenzitás mellett. A rendezvényen köszöntőt mondott Nagy-Majdon József a Társulás alelnöke valamint Skoumal Gergely a HE-DO Kft. gazdasági igazgatóhelyettese a kivitelező HGMP 2013 Konzorcium képviseletében. Röviden bemutatásra került a projekt keretében megvalósult beruházás.

A projekt keretében a 15 tagönkormányzat területén 16 db hulladéklerakó rekultivációja valósult meg. Az érintett hulladéklerakók mind műszaki védelem nélkül kialakított lerakók voltak, melyből a Salgótarján-Gyurtyánosi lerakó regionális hatáskörben, a ceredi, a borsosberény, karancskeszi és szécsényi mikrotérségi jelleggel üzemelt. A projektben érintett további 10 lerakó jellemzően kisméretű volt és 1-1 települést szolgált ki. A bevont lerakók alapvető problémája az volt, hogy alacsonyabb műszaki színvonalú hulladéklerakási technikával alakították ki őket, mint amit a jelenlegi szabályozás indokoltnak tart. Rekultivált lerakók: Bátonyterenye, Cered, Ecseg, Etes, Karancslapujtő, Mátraterenye, Nógrádmegyer, Pásztó, Salgótarján-Gyurtyános, Salgótarján-Somlyóbánya, Somoskőújfalu, Borsosberény, Karancskeszi, Szécsény, Karancsság, Szalmatercs.

A projekt célkitűzései között szerepelt a bezárt hulladéklerakók műszaki védelmének kialakítása és ezáltal a jogszabályi előírásoknak való megfelelés, a levegő- és talajvíz terhelés csökkentése révén a lakosság egészségének megóvása és a környezetünk védelme. Nem utolsó sorban új élőhelyek lettek kialakítva őshonos növényfajok telepítésével, így megvalósult a hulladéklerakók tájba illesztése.

A projekt eredményeként eltűntek a tájsebek, a hulladéklerakókból a szennyező anyag kibocsátás megszűnt, illetve minimalizálódott. A létesített talajvíz figyelő kutakból vett rendszeres vízmintákkal nyomon lehet majd követni a rekultivált területeken esetlegesen előforduló talajvízszennyezést. A rekultivációs engedélyek az utógondozás időtartamát 10 és 20 éves időtartamban határozták meg a lerakók méretétől függően. Az utógondozás ideje alatt a rekultivált területet kaszálni kell, a talajvízfigyelő kutakból rendszeresen mintát kell majd venni. Az utógondozási feladatokat a tagönkormányzatok fogják ellátni.

forrás: salgotarjan.hu

fotó: 3100.hu

Galéria