Egy mintaprojekt enyhítheti a Homokhátság elsivatagosodását

„Egy-egy nagyobb rendezvény után megtelt, sőt, akár ki is öntött a művelődési ház szennyvízderítője, a szippantásra pedig évente egymillió forintot költöttünk. Ez a probléma teljes mértékben megoldódott a nemrégiben elkészült természetközeli szennyvíztisztító rendszerrel” - mondja Bugacpusztaháza polgármestere. Kerekes László Zoltán hozzáteszi: az új rendszer előnye, hogy az értékes vizet nem szállítják el a területről, az a gyökérzónába visszaszivárogva helyben újrahasznosul.

 

Mint a fentiekből is kitűnik, a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács által megvalósított mintaprojekt arra ad választ, hogy miként lehetséges a felszín alól kinyert értékes vizet a területen tartani és hasznosítani úgy, hogy az megfeleljen a határértékeknek és ne szennyezze a környezetet. A projektet a Pénzügyminisztérium támogatta 30 millió forinttal.

 

A már üzembe állított természetközeli szennyvíztisztító rendszer a bugacpusztaházi Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT)  kommunális szennyvizét tisztítja meg, mégpedig vegyszer és komolyabb gépészet felhasználása nélkül, szaghatásoktól mentesen. A szennyvizet nád, sás és egyéb vízi növények gyökérzónáján vezetik keresztül, és az ott található baktériumok lebontják a benne lévő szervesanyagokat és más szennyeződéseket. A víz egy utótisztító tóba kerül - ami a mikroklímát is javítja a párologtatással -, majd egy szikkasztó mezőre kerül, és a talajba jut. A módszer előnye, hogy a fokozatos szikkasztásnak köszönhetően annyi tisztított víz kerül egyszerre a talajba, amit a növények az utolsó cseppig hasznosítani tudnak.

 

A természetközeli szennyvíztisztítás előnyei közé sorolható, hogy a technológia rendkívül jól tolerálja a keletkező szennyvíz mennyiségének ingadozását, üzemeltetése nem kíván nagy szakértelmet és rendkívül alacsony energiaigényű (szerencsés esetben gravitációsan, szivattyú nélkül is kialakítható). A technológia maximum 2000 lakos keletkező szennyvizeinek tisztítására alkalmas, de akár egyetlen háztartás esetében is megvalósítható. Ezért megfelelő alternatívát kínál a tanyás térségek és a kistelepülések szennyvíztisztítására.

 

A természetközeli víztisztító rendszer elterjedése ráadásul a Homokhátság elsivatagosodását is enyhítheti. A térségben nem csak egykori nagy felszínű tavak száradtak ki teljesen, de a talajvíz szintje is süllyed. Ráadásul az egyre zsugorodó helyi vízkészletek ki vannak téve a különböző szenyezőforrásoknak. Míg a városokban napjainkra megoldódott a települési szennyvizek megfelelő kezelése, a kistelepüléseken és a tanyás térségekben szinte akadálytalanul jut el a szennyeződés a talajvízbe. Éppen az a vízkészlet van leginkább elszennyeződve, amely enyhíthetné tanyákon és kistelepüléseken gazdálkodók egyre fokozódó vízhiányát.