A kutatók szerint nincs jobb orvosság a kertészkedésnél

Azt már biztosan mindenki észrevette magán, hogy egy kiskertben aktívan eltöltött nap után még a kellemes fáradtság ellenére is olyan érzésünk van, mintha újjászülettünk volna. A szabadban töltött idő vidámabbá, kiegyensúlyozottabbá tesz, sőt, mintha meg is fiatalodnánk egy aktív nap után. Akár ültetünk, akár gazolunk, akár kapálunk vagy ásunk, sokkal több előnnyel jár, mintha csak ücsörögnénk a kertben vagy napoznák (bár időnként ezekre  a pihentető tevékenységekre is szükségünk van).

Egy tanulmány szerint a hosszú távon végzett kerti munkák jobb egészségi állapotot eredményeznek: a vizsgált, rendszeresen kertészkedő egyének körében kevesebb daganatos megbetegedés, szívprobléma, túlsúly és mozgásszervi betegség fordult elő. Az idősebbeknek a kertészkedés segít enyhíteni a depressziót, a magányt és az időskori demencia tüneteit. A nehéz időket, fájdalmas veszteségeket is könnyebb megélni a zöldben töltött munka segítségével.

Nehéz megmondani, hogy vajon maga a kerti tevékenység, vagy valami más (például a nagyobb D-vitamin szint a szervezetben, mivel több időt töltünk a napon) a közvetlen kiváltója az egészségi állapotra gyakorolt kedvező hatásoknak. A kételkedők még azt is megjegyzik, hogy a kertészkedés egyfajta úri hobbi, eleve azok foglalatoskodnak vele, akiknek módjuk van kertes házban élni, tehát alapból jobb életszínvonalon élnek, ezért nyilvánvalóan jobb az egészségi állapotuk is.

Szerintünk azonban ez erősen vitatható. Szó sincs úri hobbiról, hiszen a kertészkedést már egy balkonon, kis erkélyen, vagy ablakba kitett virágládában is el lehet kezdeni. Nem kell ahhoz óriási beruházás, hogy minden évszakban virítson valami a virágtartókban – érdemes a szomszédokkal, ismerősökkel is csereberélni, netán hajtást, dugványt, felesleges magot kérni tőlük az induláshoz.

forrás: senior.hu