Mérséklődött a lakások drágulása 2017-ben, de a növekvő jövedelmek miatt további áremelkedésre lehet számítani a Takarék Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgatója szerint.
Nagy Gyula szerdán a pénzintézet negyedéves lakáspiaci sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a magyarországi lakásárak régiós összehasonlításban most sem tekinthetők magasnak, az eddigi drágulás is inkább csak a jelentős lemaradás korrigálása volt.
A drágulás mértéke már mérséklődik, hiszen a tavalyi első három negyedévben mért 10,3 százalékos áremelkedés már csak az 5. volt az EU-n belül, míg az előző év azonos időszakában több mint 17 százalékkal Magyarország még az élen állt az uniós tagállamok között.
Tavaly a legnagyobb, majdnem 20 százalékos drágulás Izlandon volt, míg Máltán csaknem 12 százalékot, Írországban 11 százalékot ért el - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a kontinens egészére jellemző drágulás alól csak Olaszország és Görögország kivétel, bár az utóbbinál is látszanak már a fordulat jelei.
Nagy Gyula szerint az európai országok lakáspiaca jól elkülönül, hiszen a 2008-as válság után a legnagyobb mértékű, 31-50 százalékos áresést mutató Lettországban, Litvániában, Írországban, Bulgáriában és Spanyolországban az árak máig nem érték el a válság előtti szintet, míg Svédországban, Ausztriában, Luxemburgban, Németországban, Svájcban és Belgiumban a válság sem állította meg a növekedést, az ingatlanok túlértékeltek.
A két véglet között található 8-28 százalékos válság utáni áreséssel Franciaország, Szlovákia, Portugália, Hollandia, Szlovénia, Horvátország, Lengyelország és Románia, ahol a lakásárak már megközelítették a 2008 előtti maximumot - tette hozzá. Magyarország - mint mondta - Észtországgal, Máltával, az Egyesült Királysággal, Csehországgal, Finnországgal, Norvégiával és Dániával azok közé tartozik, ahol az ingatlanárak meghaladják a válság előtti szintet.
A vezérigazgató felidézte, hogy a 2004 és 2008 közötti hitelboom-időszakban a magyarországi árak már nem nőttek számottevően, a keresletet a devizahitelezés hajtotta, a válság után pedig csak 2014-ben indult el egy kétsebességű, főleg Budapestet és a nagyobb városokat elérő felívelés. Az európai trendeknek megfelel a főváros átlagot meghaladó drágulása, hiszen például Párizsban is 23,7 százalékkal nőttek a lakásárak 2010 és 2017 között a 4,1 százalékos országos átlag mellett - tette hozzá.
Horváth Áron, az Eltinga ingatlanpiaci kutatóközpont vezetője hangsúlyozta, hogy a városfejlesztések hatására a helyi lakásárak jelentősen elszakadhatnak a környéktől. Budapest mellett ezért - mint fogalmazott - jól megfigyelhető a fejlődő turisztikai célpontok drágulása, a fővárosban pedig az irodai központtá alakult 13. kerületben és a Corvin-negyedben a legjelentősebb az áremelkedés.
A szakértő idén a gazdaság bővülése és a fizetések emelkedése miatt országosan 5 és 10 százalék közötti, Budapesten esetleg 10 százalékot meghaladó drágulást vár. Hozzátette, hogy Budapesten a Millenáris bővítése és a Kopaszi-gát fejlesztése a körülöttük levő városrészek árait is emelheti, vidéken pedig a Balaton körül látható jelentős növekedési lehetőség az infrastruktúra kiépülése és a köztérfejlesztések miatt.
Kérdésre válaszolva Nagy Gyula hangsúlyozta, hogy a bankszektor az alacsony kamatkörnyezetet nem tekinti véglegesnek, ezért régóta készül az alapkamat emelésére. A lakáshitelek kamatai 1-2 hónapja nőnek, a bankok és a szabályzók is egyre óvatosabbak, de Magyarországon a lakáshitelek aránya a régiós viszonylatban még alacsony - tette hozzá.
A kedvezményes lakásáfa emeléséről szóló hírekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy az intézkedés átmeneti időre szólt, az építőipar felfutása pedig a szakemberhiányt és a kapacitáshiányt is felszínre hozta, ráadásul helyenként az új lakások 10 százalékát befektetési céllal veszik.
Megjegyezte továbbá, hogy a piaci alapú bérlakások építése, a buy-to-let piacra készülő ingatlanok bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó szektor is egyre jelentősebb.