A Duna-Ipoly Nemzeti Park működése Budapest, továbbá Pest megye, Fejér megye és Komárom-Esztergom megye teljes területét, valamint Nógrád megyéből a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként védett, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyéből a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területeit is magában foglalja. A térség egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül.
A kormány és az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap 100 százalékos támogatásával valósulhat meg a kiemelt jelentőségű, országosan ritka pannon szikes, vizes élőhelyek rekonstrukciója a Gerje-Perje-síkon. A mintegy 420 millió forint összköltségvetésű projektet a Duna-Ipoly Nemzeti Park 2016 és 2019 között kivitelezi - mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár. A projekt célja a környező területeken lévő élőhelyek állapotának, természetességének a javítása, valamint kedvezőbb életfeltételek teremtése a területeken előforduló fajok számára. A projekt egyik pillére a vizes élőhelyek rekonstrukciója, a másik az Egreskátai-major fejlesztése.
Jelen projekt a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében valósul meg. A DINPI összesen 7 projekttel indult ebben a programban 2,8 milliárd forint értékben. A VEKOP célja az „Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése”, továbbá, hogy a természetvédelmi és élővilág védelmi fejlesztések révén hozzájáruljon az egészséges, fenntartható környezet biztosításához, a környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdításához.
A Galgahévízi-lápréten vízpótlás valósul meg, a beruházással a vízfolyás medréből vizet vezetnek ki a láprétre, ezáltal pótolják az elárasztott terület vízszükségletét. Az így visszaállított ideális hidrológiai állapot kedvez a megritkult lápi fajok állományainak megerősödésének és segíti a nem kívánatos agresszíven terjeszkedő idegenhonos fajok visszaszorítását.
A projekt része a Nagykáta határában lévő Egreskátai major fejlesztése, itt többek között megújul a karám, a gulyásszállás, a gépszín és az irodahelyiség, épül új bikakarám és tüzivíz tározó, szálas-és szemes takarmánytároló felület is bővül, valamint a major elé egy interaktív játszó-pihenőkertet alakítanak ki. A telep korszerűsítésével kialakított modern téli szálláshely hosszú távon is biztosítaná a nagykátai Nyík-réten zajló külterjes állattartás fenntartását, a pihenőpont révén pedig kapcsolódik a Tápió-vidéken jelenleg fejlődő ökoturisztikai kínálathoz.
Egy építőipari szolgáltatónak vagy beszállítónak ma már nem feltétlenül elég azt megmutatnia, mit tud szállítani, milyen határidővel és mennyiért. Egyre fontosabb az is, mit tud elmondani – és igazolni – saját működéséről. Így válik jobban értelmezhetővé a környezeti, társadalmi és vállalat irányítási pillér. A fogalom kilépett a nagyvállalati jelentések világából és kezd megjelenni az ellátási lánc mindennapjaiban is. A változást már a gépbérleti piac szereplői is érzékelik.