Az ősz a szüret és ezzel együtt a borkészítés időszaka, e periódus jellemző veszélyforrása a mustgáz. Évről évre csaknem tucatszor riasztják miatta a tűzoltókat, nem múlik el esztendő tragédia nélkül.
A mustgáz tulajdonképpen a szőlő levének erjedése során keletkező szén-dioxid. Ez a gáz színtelen, szagtalan, a levegőnél másfélszer nehezebb, zárt térben a levegőt kiszorítva, a padlótól tölti fel a helyiséget. A szén-dioxid önmagában nem mérgező, de mivel kiszorítja a levegőt a pincéből, oxigénhiányos állapotba kerül, aki mustgázzal teli zárt helyen tartózkodik. A gáz miatti oxigénhiány szédülést, álmosságot, eszméletvesztést, végül pedig fulladásos halált okoz.
A mustgázzal kapcsolatos balesetek a borospincék szellőztetésével, illetve szén-dioxid-érzékelők telepítésével megelőzhetőek.
Alkalmazható a közismert gyertyás módszer is, amikor az ember egy gyertyával a kezében megy le a pincébe. Lényeges azonban, hogy a gyertyát ne a vállmagasságban, előre kinyújtott kezében tartsa a pincébe igyekvő, hanem eressze derékmagasság alá. Ez azért fontos, mert már 10 százalékos szén-dioxid-koncentráció is eszméletvesztést, kis idő elteltével pedig fulladásos halált okozhat, de a gyertyaláng csak 14 százalékos mustgáz-koncentrációnál alszik ki. A legegyszerűbb megoldás egy rúdhoz erősített égő gyertyát tartani lábmagasságban. Ha a gyertyaláng kialszik, akkor nincs elég oxigén a pincében, azonnal el kell hagyni a helyiséget.
Sem a gázálarc, sem a gázmaszk nem nyújt védelmet az oxigénhiányt okozó mustgáz ellen, csak sűrített levegős légzőkészülékben lehet biztonságosan lemenni egy szén-dioxiddal telített pincébe.