65 százaléka tartott már valaha kutyát vagy szeretne és 41 százaléka a lakosságnak jelenleg is tart kutyát.
A magyar lakosság háromnegyede nagy problémának érzékeli, hogy sok a kóbor kutya Magyarországon és a menhelyeknek nincs elég kapacitásuk arra, hogy mindet befogadják.
Ugyan 10-ből csak egy kutya kerül menhelyről a gazdájához, mégis van egy erős szándék a potenciális kutyatartók többségében, 60 százalékában a menhelyről való befogadásra. A magyarok a kutyatartás költségeit is elég pontosan látják és határozott elképzeléseik vannak a felelős állattartás kritériumairól is.
Az esetek felében a kutya ismerőstől került az új gazdákhoz (53 százalék), ezt követi a hivatalos vagy nem hivatalos tenyésztőtől vásárlás (16-16 százalék) - derül ki a Cofidis Hitel Monitor kutatásból.
A kutatást összegző csütörtöki közlemény szerint a potenciális kutyatartók elsősorban olyan négylábút választanának, amelyből igazi társ, családtag válhat (89 százalék), gyerek mellett is tartható (79 százalék), fiatal és könnyen tanítható (68 százalék). A kutya mozgásigénye is kiemelkedően fontos szempont (75 százalék), ahogy az is, hogy jó házőrző válhasson belőle (62 százalék). A kutya mérete a többség számára (60 százalék) szintén fontos tényező.
Mint írják, a kutya neme (47 százalék), az, hogy lakásban is tartható-e (36 százalék), illetve, hogy törzskönyvezett (30 százalék) és fajtatiszta-e (25 százalék) nem döntő szempont a kiválasztásnál.
A potenciális kutyavásárlók átlagosan 35 ezer forintért vásárolnának kutyát, a legtöbben 10-20 ezer forint közötti összeget hajlandóak kifizetni.
A lakosság meglátása szerint egy kutya táplálása havonta átlagosan 7500 forintba kerül. A felszerelések, higiéniai ellátás, általános orvosi költségek mintegy 10-10 ezer forintot emésztenek fel évente. A mikrochip beültetés és ivartalanítás nem viseli meg jelentősen a pénztárcájukat, hiszen ezekre egyszeri alkalommal kell költeniük és összesen 20 ezer forintba kerülnek.
A magyarok elsősorban a saját hely biztosítását (95 százalék) és a kutya zárt helyen tartását (89 százalék) várják el a felelős kutyatartóktól, valamint azt, hogy a gazdik családtagként tekintsenek a kutyára (87 százalék) és odafigyeljenek fajtájának megfelelő egészségügyi és lelki szükségleteire (87 százalék). A napi szintű foglalkozás (84 százalék) és a megfelelő táplálás (72 százalék) szintén jelentős helyen szerepel. A lista legvégén az ivartalanítás foglal helyet, ezt nem tartja olyan fontosnak a lakosság (54 százalék). Mindezek ellenére a válaszadók háromnegyede úgy véli, az ivartalanítás elmaradása hozzájárul ahhoz, hogy sok a kóbor kutya.
A kutatást 500 fős hibrid mintán (telefonos és online adatfelvétellel) végezték, az adatok a 18-69 éves magyar lakosságra nézve reprezentatívak.
Egy építőipari szolgáltatónak vagy beszállítónak ma már nem feltétlenül elég azt megmutatnia, mit tud szállítani, milyen határidővel és mennyiért. Egyre fontosabb az is, mit tud elmondani – és igazolni – saját működéséről. Így válik jobban értelmezhetővé a környezeti, társadalmi és vállalat irányítási pillér. A fogalom kilépett a nagyvállalati jelentések világából és kezd megjelenni az ellátási lánc mindennapjaiban is. A változást már a gépbérleti piac szereplői is érzékelik.