Így alakult át az országos és a Nógrád vármegyei lakáspiac

• Országosan 3,4 százalékkal 9,6 millió főre csökkent 2011-hez képest a lakosok száma a friss népszámlálási adatok szerint. A lakóingatlanok száma viszont 4,3 százalékkal közel 4,6 millióra emelkedett. 
• Nógrád vármegyében ugyanakkor a lakosok száma 10 százalékkal 183 ezer főre csökkent. A lakásállomány pedig a 89 ezres szinten stagnált. 
• A vármegyében a használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 5 év alatt 171 százalékkal 241 ezer forintra nőtt. 

Kissé más változások jellemezték Nógrád vármegye lakáspiacát az országos tendenciákhoz képest. Az ország lakossága 3,4 százalékkal 9,6 millió főre csökkent az előző, 2011-es népszámláláshoz viszonyítva. Ezzel párhuzamosan Nógrád vármegyében 10 százalékkal 183 ezerre mérséklődött a lakosok száma. A lakóingatlanoké pedig 0,3 százalékkal csökkent, lényegében stagnált, miközben az országos lakásállomány több mint 4 százalékkal bővült. Egyebek mellett ez áll az ingatlan.com új elemzésében, amely a friss népszámlálási adatok alapján mutatja be a Nógrád vármegyei lakáspiacon bekövetkezett változásokat. 

Árkörkép a vármegye lakáspiacáról

Az ingatlan.com adatai szerint idén július elején összesen több mint 1500 eladó lakóingatlan szerepelt a vármegyei kínálatban. Az átlagos négyzetméterár 241 ezer forint volt, ami 171 százalékos drágulásnak felel meg a 2018-as átlaghoz képest. Salgótarjánban az átlagos négyzetméterár 154 százalékkal 259 ezerre nőtt.

Az is kiderül az ingatlan.com elemzéséből, hogy a legjelentősebb kínálattal rendelkező vármegyei településeket nézve Balassagyarmaton például 148 százalékkal 360 ezer forintra, Bátonyterenyén 157 százalékkal 224 ezer forintra, Pásztón pedig 148 százalékkal 300 ezer forintra emelkedtek a lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai. 

Mit mutatnak az országos trendek?

Az országos trendekről Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: “A 2011-hez képest bekövetkezett változások közül kiemelhető, hogy a nagyvárosok vonzáskörzetei az évtized nyertesei. Ennek hátterében az áll, hogy a legnagyobb népességű városokban jelentős lakáspiaci drágulás ment végbe, ezért sokan megváltak az ottani ingatlanjuktól és az agglomerációs települések felé vették az irányt, ahol alacsonyabb átlagos négyzetméteráron, sokszor nagyobb lakóingatlant tudtak vásárolni. Ez azonban az országos tendencia, a különböző országrészekben komolyabb eltérések láthatóak.”

Balogh László beszélt arról is, hogy idén az országos lakáspiacon visszafogott a kereslet, ez részben a bizonytalan gazdasági környezettel, az árak korábbi jelentős emelkedésével magyarázható, ezért számos háztartás elhalasztotta a lakásvásárlást, költözést. Ugyanakkor a következő időszakban a kisebb, úgynevezett falusi csokos települések lakáspiaca felélénkülhet, mivel jövőre a mostaninál kedvezőbb feltételekkel lehet majd igénybe venni ezt a támogatást.