Van, ahol már folyik a munka, van, ahol a közbeszerzési eljárás zajlik.
Két új híd épül az Ipoly Nógrád megyei szakaszán: Drégelypalánk-Ipolyhídvég és Őrhalom-Ipolyvarbó között. A beruházások egyenként 1,7 milliárd forintba kerülnek – derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményéből.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a két Ipoly-híd augusztusban talált kivitelezőre. A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. a szlovák féllel zajló beruházásban létrejövő Drégelypalánk-Ipel’ske Predmostie (Ipolyhídvég) közötti hidat a Colas Közlekedésépítő Zrt., míg az Őrhalom - Ipolyvarbó közötti hidat a Hídépítő Zrt. valósíthatja meg. Az engedélyezési terveket a Speciálterv Kft., míg a kiviteli terveket a Roden Mérnöki Iroda Kft. és a Pont-Terv Zrt. készítette. A vállalkozói szerződések hamarosan hatályba lépnek. A munkaterületeket akár már novemberben átadhatják, az építkezések befejezése 2023 végére várható.
A Győr-Moson-Sopron megyei Dunakiliti és Doborgaz között gyalogos és kerékpáros Duna-meder híd épül, mindkét oldalon csatlakozó ártéri hidakkal.
Júliusban lapunk is megírta, hogy a kivitelezés itthoni részét a Strabag Általános Építő Kft. valósítja meg. A beruházás teljes költsége 1,9 milliárd forint, a munkálatok szintén 2023-ban fejeződhetnek be.
Schanda Tamás az ITM államtitkára emlékeztetett: A Pest megyei Ipolydamásd és Helemba között már dolgoznak az új átkelőn. Az Ipoly-híd acél főtartóit szeptember végén emelték be a helyükre, amiről lapunk is beszámolt.
A projekt beruházója a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt., az Ipoly-híd esetében a Colas Közlekedésépítő Zrt. a kivitelező, míg a magyar oldali útcsatlakozást a Colas Út Zrt. készíti el. A szlovák oldali útcsatlakozás kivitelezője a Colas Út Zrt. és a Colas Slovakia.
2023-ban tehát összesen négy híddal nyílnak új utak az északi szomszédok, a határmenti magyarlakta területek felé.
A közlemény arról is beszámol, hogy a magyar-szlovák határt keresztező műtárgyak fokozott együttműködést igénylő üzemeltetésének, fenntartásának és rekonstrukciójának feltételeit egy 2017-es kétoldalú megállapodás rendezi.
A közös tulajdonban lévő határhidak közül egy-egy létesítmény teljes felügyeletét érdemes az egyik félnek magára vállalnia. A megállapodás első kiegészítése a négy évvel ezelőtti aláírás óta megszületett döntések alapján megépülő hidak üzemeltetéséről, fenntartásáról és rekonstrukciójáról rendelkezik. A nemzetközi egyezményeket és azok változásait törvényben kell kihirdetni, az Innovációs és Technológiai Minisztérium ehhez kéri az Országgyűlés hozzájárulását.
A módosítás szerint a drégelypalánki átkelő üzemeltetését és fenntartását a magyar, a másik két hídét a szlovák fél végzi. A szükséges rekonstrukciós munkálatok feltételeit a két ország közösen biztosítja.
Az első világháború előtt 47 híd kötötte össze az Ipoly partjait, de a háborúban nagy részük elpusztult, és az 50-es évekre számuk négyre csökkent. Mivel az Ipoly Trianon után jórészt határfolyóvá vált, az újjáépítések elmaradtak, most azonban több projekt is tervben van a pótlásukra.
Hogyan lesz egy induló vállalkozásból Magyarország vezető generálkivitelezője? Egy ilyen történet kívülről gyakran nagy projektek, látványos épületek és üzleti sikerek sorozatának tűnik. Belülről nézve azonban jóval inkább döntések, kudarcok, tanulási folyamatok és következetesen képviselt elvek alakítják.