2020.09.28, Hétfő

Hirdetés

A szalmatercsi kemencés embernek még külföldön is híre van

SzabadFöld / Dulai Sándor

2017.04.06. 12:36

Kicsi falu Nógrádban Szalmatercs, de az itt élő Hegyi Pál híre messze eljutott. Negyven éve építette az első kemencéjét, ma már túl van a hetvenötödiken. Járt külföldön, de természetesen a saját udvarában is kemence áll.

Hirdetés

Dagasztással kezdődik szombat reggel hétkor a munka, ez a feleség dolga. Liszt, só, víz, élesztő, kovász – miből mennyi kell, tudja rég. Ő szalmatercsi, a férje a hajdúsági Tégláson született, gyermekkorukban megszokták az otthon sütött kenyeret.

Hegyi Pál 17 éves korában jött el hazulról, kőművesek mellett dolgozott Budapesten. Kitanulta a mesterséget, vizsgát tett. A sors összehozta a sarkadi Takács Ferenccel, az idősödő mesterrel – akinek az édesapja kemenceépítő volt – megszerették egymást. 

Kőművesként Takács Ferenc is épített kemencéket, és amikor látta, hogy az ügyes kezű munkatársát érdekli ez, hívta Sarkadra. Négy kemence alapját rakták le az első alkalommal, s hat hétvégén az ifjú kollégáé volt a terep. Feri bácsi elmondta és megmutatta, mit hogyan kell csinálni, aztán beült a kocsmába, csak ellenőrizni járt ki. Abban viszont szigorú és következetes volt, visszabontatta, ami nem tetszett neki. Így tanult meg hat hét alatt kemencét építeni Hegyi Pál, a végén „az öreg” kezet fogott a „legénnyel”, gratulált neki. S kifizette munkája árát.
Takács Ferenc már nem él, de a szalmatercsi udvaron a gazda most is elérzékenyül, ahogy beszél róla.

Neki köszönheti, hogy még 30 éves sem volt, amikor már hívták egyedül is kemencét építeni. Csinált udvari és bentre búbos kemencéket, ismeri az építőanyagok – rostált kavics, tégla, törött üveg, agyag, cserép – összes titkát, a munka minden csínját-bínját. Vannak, akik azt gondolják, ebben is az a jó, ami új, de az ilyen tégla például a kenyérre káros összetevőket tartalmaz, s a cserépben is a régi az igazi. Az sem mindegy, hogyan törik össze az üveget – nem darálni kell –, hogy minél jobban vezesse a hőt. A tűztér íve, az oda jutó levegő szabályozhatósága, a kémény s még egy csomó dolog fontos, hogy a kemencében egészséges, ízletes kenyér – kalács, hús, krumpli, tök meg amit még akarunk – süljön. Most kenyér sül, háromkilósból három. Nekik, hármuknak – Pálnak, Borinak és velük lakó Kitti lányuknak – egy hétre elég egy, de sütnek a fiuknak, rokonoknak, ismerősöknek is. 

A reggel hétkor bedagasztott tésztát Bori – aki mezőgazdasági szakközépiskolát végzett – délben újradagasztja, összesen hat órát áll, egy órakor a családfő begyújt, bő fél óra után berakja a kenyereket, háromnegyed óra múlva veszi ki őket. A „tüzeskutyán” a kemenceajtóban fél háromkor megjelenik a friss, barna kenyér, nagyon ízlik nekünk. Hegyi Pálnak és feleségének – a férj nemrég ment nyugdíjba, asszonya elveszítette a munkahelyét – láthatóan jólesik a dicséret. S ez a kenyér nemcsak finom, hanem lényegesen olcsóbb is, mint ha boltban vennék. Öt is sülhet az udvari kemencében egyszerre, de Pál gazda épített már „húszkenyereset” is. Az internet különben tele van kemencékkel – mondja –, ilyen-olyan típusokkal, ajánlatokkal. Érdemes azonban óvatosnak lenni, mert jó kemencét építeni egyáltalán nem egyszerű.

Meg kell nézni, mit is „tud” az, amit ajánlanak, s fizetni csak akkor szabad, ha megsült az első kenyér és az tökéletes. Nem lehet az olyan kifogásokat elfogadni például, hogy a kemence príma, csak nagyon megrakták. És utólagos tapasztgatásokkal nem lehet semmit helyrehozni, ami rossz, azt vissza kell bontani – figyelmeztet Hegyi Pál.

Nagyjából félmillió forintból ma is megépíthető egy ilyen kemence, mint az övé. Épített híres embereknek, és külföldön, főleg Ausztriában is. Drezdában dolgozott, amikor az első ajánlatot kapta, Takács Feri bácsi lánya Linzbe ment férjhez, oda hívták. Aztán adták tovább a hírét, legutóbb Burgenlandból tért haza. 

 

Helyi hírekNógrád megyeSzalmatercskemence