Megemlékeztek az aradi vértanúk napján

A történelem viharaiban az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. A hősök előtt tisztelegve október hatodikát a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította.

Az aradi vértanúk kultusza – szemtanúk elbeszélése szerint – már kivégzésük napján elkezdődött. Azóta országszerte minden évben megemlékeznek a tizenhárom kivégzett honvédtábornokról, akik előtt főhajtásként számos településen, így Salgótarján Somoskő városrészén is emlékművet emeltek.

A nemzeti gyásznapon, 2016. október 6-án a Somoskő Váralja Emlékparkban gróf Batthyány Lajos szobránál Huszár Máté, Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármestere emlékezett a tragikus napra, ünnepi beszédében kiemelve: Arad jelképpé nemesedett, mert október 6. gyásznap szerte a világon, ahol magyarok élnek. Mementóvá vált, amely kifejezi határon innen és határon túl a különbözőképpen gondolkodó és vélekedő emberek igazi érzéseit. Az utókor felelőssége, hogy maradandó módon őrizze meg és adja tovább 1848-49 igaz hagyatékát, az aradi vértanúk minden tételes etikának megfelelő morális hősiességét.

– 1848-49-ben úgy gondolták dicső elődeink, hogy szeretnének Európa szabad és magyar polgárai lenni, hiszen ezek adhatták és adhatják meg az ember valódi méltóságát – fogalmazott emlékező beszédében az alpolgármester. – De azt is tudták, hogy ez a vágy és remény csak úgy tud teljesülni, ha a nemzet tagjai meg tudják fogni egymás kezét egy lelkesedésben, egy eszméért, odafigyelve a másikra, odafigyelve egymásra. Az aradi vértanúk példája jelképezi az emberi helytállást és a becsület diadalát is, amelyből erőt meríthetünk a saját mindennapi küzdelmeinkhez.

A városi ünnepség végén a résztvevő szervezetek és civilek gróf Batthyány Lajos szobránál helyezték el az emlékezés virágait.