Jól vizsgázott az otthonteremtési program

Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: az NGM 2018-ban további növekedést vár a lakáspiacon, az új lakások irányába történő további erőteljes elmozdulással. A lakásépítések a korábbinál nagyobb mértékben támogatják majd a nemzeti össztermék bővülését, az idén várható mintegy 0,8 százalékkal szemben jövőre a magyar gazdaság teljesítményének akár több mint 1 százalékát az új lakásépítést eredményező beruházások adhatják. 

A szaktárcánál idén az otthonteremtési támogatások nagyobb igénybevételével számolnak. A költségvetési forrás ehhez biztosított, hiszen az idei évi költségvetés 211 milliárd forint, a jövő évi pedig 236 milliárd forint keretösszeget irányoz elő az otthonteremtési program finanszírozására - mondta az államtitkár.

Hornung Ágnes felidézte: az otthonteremtési programot két évvel ezelőtt azért vezette be a kormány, hogy a lakásépítéseken keresztül beindítsa az építőipart, és így ösztönözze a gazdasági növekedést, valamint támogassa a gyermeket nevelő családokat. 
Az átadott lakások száma 2013-ban történelmi mélypontra, 7300-ra csökkent. A lakásépítések ösztönzésére 2015 decemberében a lakásértékesítések áfakulcsát 5 százalékra csökkentették, emelték a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), bevezették az adó-visszatérítési támogatást. A program eredményességét mutatja, hogy 2016-ban már 10 ezer új lakást vettek használatba - mondta az államtitkár. A lakáspiac lendületes bővülése 2017 első három negyedévében is folytatódott, éves összevetésben 33 százalékkal, 28 411-re emelkedett a kiadott építési engedélyek száma, ami megjelenik a lakásépítések megugrásában is - tette hozzá.

Idén az első három negyedévben 7981 lakás épült, 52 százalékkal több, mint tavaly a hasonló időszakban. A szaktárca 2018-ban további növekedést vár a lakáspiacon, amelyet a kedvező makrogazdasági környezet mellett a lakáshitelezés további bővülése is támogat. A hatéves bérmegállapodás eredményeként megvalósuló béremelések ugyancsak pozitív hatással vannak a lakáspiaci kereslet élénkülésére. 
Az államtitkár kitért arra is, hogy a lakáspiac bővülésével párhuzamosan az építőipari termelés is lendületet vett 2017-ben, így az idei gazdasági növekedés egyik húzóágazatává vált. Az építőipari ágazat teljesítménye 2017 első tíz hónapjában 28 százalékkal bővült, ami a lakásépítések felfutásának is köszönhető. Azt, hogy az építőipari termelés lendülete az elkövetkező negyedévek során is fennmarad, az államtitkár szerint megerősíti, hogy az október végi szerződésállományok alapján az építőiparban folyamatban lévő építkezések értéke több mint duplája az előző évinek. 

Az otthonteremtési program munkapiaci hatásairól szólva kiemelte, hogy az építőipari foglalkoztatás a válságot követően 2012-re több mint negyedével, 243 ezerre csökkent, az építőiparban foglalkoztatottak aránya a válság előtti 8 százalékról 2014-re 6,3 százalék körüli szintre zsugorodott. Idén a harmadik negyedévben már 317 ezren dolgoztak az építőiparban, az összes foglalkoztatott 7,1 százaléka - ismertette Hornung Ágnes. 
Az otthonteremtési program célja a gazdasági növekedés ösztönzése mellett a kedvezőtlen demográfiai trend megfordítása. A 10+10 milliós csok 2016. januári bevezetése óta regisztrált 53 190 csok-igénylésből 10 794-ben három vagy több gyereket nevelő vagy vállaló családok igényeltek támogatást új építésű lakás vásárlása vagy építése után.

A csokosok még mindig főleg a használt lakások iránt érdeklődnek, de egyre nő az új lakások aránya: míg 2015-ben a befogadott kérelmek alapján az érdeklők 84 százaléka használt lakást keresett, a 2016-2017-es időszakban már csak 66 százalékuk, míg az új lakást építő vagy vásárló kérelmezők aránya 12-ről 32 százalékra emelkedett. A támogatási összegek nagyobb részét - 68 százalékát - már új lakás építésére, vásárlására használják fel. Az új lakóingatlant építőktől 8,1 ezer adóvisszatérítési kérelmet fogadtak be közel 37 milliárd forint összegben. 
Az államtitkár kitért arra is, hogy 2018. január elsejétől a harmadik vagy további gyerekek vállalása esetén 1-1 millió forinttal csökkenti az állam a jelzáloghitel-tartozásokat. Kiemelte továbbá a diákhitel törlesztési támogatását, valamint a babakötvény és az életkezdési támogatás kiterjesztését a határon túl született magyar gyermekekre.