Kiugró áremelkedést hoztak az állami árverések a termőföldpiacon, egy év alatt átlagosan 40 százalékkal nőttek az árak 2015-höz képest. Az országos átlag 1,4 millió forint, de Tolnában és Hajdú-Biharban már kétmillió forint fölött van egy hektár termőföld ára, a sor végén pedig Nógrád áll 700 ezer forinttal - derül ki az Agrárhorizont című kiadványból, amelyet az Erste Bank Agrár Kompetencia Központja adott ki.
A Földet a gazdáknak! programban 270 milliárd forint értében kelt el állami föld, 203 ezer hektár került magántulajdonba, amely a hazai szántóterület 4 százaléka. Az Erste Bank szakértői szerint ez hozzávetőleg 200 milliárd forint hitelállomány-növekedést okozott, amelyet az állami hitelprogram mellett a kereskedelmi bankok is folyósítottak.
Hollósi Dávid, az Agrár Kompetencia Központ vezetője szerint az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy felértékelődött a termőföld, a regionális eltérések azonban kiugróan nagyok voltak. A legnagyobb árugrás Tolnában volt, ott átlagosan 92 százalékkal nőttek az árak, míg Pest megyében 65, Hajdú-Biharban pedig 62 százalékkal. Ezzel szemben Nógrádban 7 és még Fejér megyében is csak 17 százalékos volt az emelkedés.
Az Erste Bank szerint az árugrás nyomán Tolnában 2,25 millió forintra nőtt egy hektár termőföld átlagára, Hajdú-Biharban pedig 2,1 millióra. Alig marad el tőlük Győr-Sopron megye 1,93 millió forintos átlagárával. A sor végén Nógrád áll 700 ezer forinttal, míg Borsod-Abaúj-Zemplénben 840 ezer volt ez az összeg.
A gyengébb és jobb minőségű földek között átlagban 500-700 ezer forint árkülönbség tapasztalható. Aranykoronánként 40-50 ezer forinttal többet kell fizetnie a vevőnek a jobb földért, mint 2015-ben.