Gazdasági fórumot rendezett a VOSZ megyei szervezete Salgótarjánban

A fórum résztvevőit az esemény moderátori szerepében Széles Ernő, a BusinessPlus Consulting Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte. Felvezető gondolataiban kiemelte, hogy a VOSZ azért is tartja fontosnak az ilyen gazdasági fórumokat, mert a szervezet így helyben tudja tolmácsolni az aktuális feladatokat és kérdéseket, melyek a pénzügyekkel, gazdálkodással kapcsolatosak.

 

Az előadás-szekciót dr. Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója nyitotta, aki többek között a megyék és a járások vásárlóerejéhez kapcsolódó adatokat elemezte. Viszonyításképpen elmondta: ha az összeurópai vásárlóerő átlagát 100 egységnek tekintjük, ehhez képest Magyarország 40-41 százalékon helyezkedik el. Úgy fogalmazott: egy magyar embernek átlagosan a fogyasztásra fordított jövedelme évente 1,7 millió forint – a teljes népesség átlagát tekintve. Amennyiben a hazai átlagos vásárlóerő-átlagot tekintjük 100-nak, Nógrád megye lakossága ettől 13 ponttal alább teljesít. 

 

Nógrád megyében a Szécsényi Járás vásárlóereje a leggyengébb, a Rétsági és Balassagyarmati Járások vásárlóereje pedig magasabb értéken található, mint a Salgótarjáni, a Bátonyterenyei és a Pásztói Járásoké. Ismertette: Nógrád megyében a Szécsényi Járás határolja azt az Észak-, illetve Kelet-magyarországi karéjt, mely – néhány kivételtől eltekintve – a vásárlóerő szempontjából alacsonyabb szinten lévő hazai területeket foglalja magába. Kitért rá, hogy az ezer fős lakosságot meghaladó nógrádi települések között az öt legtehetősebb ezen mutatószámok szerint Nőtincs (108,7), Rétság (106,9), Balassagyarmat (106,1), Szendehely (105,5) és Nógrád (104,1) települése. Az öt legkevésbé tehetős nógrádi falvak Ecseg (61,5), Szirák (57,3), Karancsság (57,3), Nógrádmegyer (53,9) és Endrefalva (49,3).

 

A régió fejlesztési lehetőségei az elkövetkező 3 év távlatában címmel tartott előadásában Skuczi Nándor, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke kiemelte: véleménye szerint a felzárkóztatásra való koncentrálás helyett a versenyképesség erősítését szükséges előtérbe helyezni. Ezt segíti az országos programok lehetőségei mellett a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Nógrád megyei fejlesztési kerete is. Jelezte: a döntés-előkészítő bizottságnál közel 30 milliárd forintnyi keret terhére megtörténtek az odaítélések, melyet a megyei közgyűlés napokon belül határozattal erősít majd meg. Skuczi Nándor azon reményét fejezte ki, hogy a nógrádi kedvezményezettek néhány héten belül kézhez kaphatják majd a támogató okiratokat.

 

A megyei közgyűlés elnöke hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök salgótarjáni látogatása alkalmával egy Modern Nógrád elnevezésű, megyei fejlesztési terveket összefoglaló tanulmányt adott át, kifejezve azon reményét, hogy a megyei jogú városokat követően a megyéket fókuszba helyező fejlesztési program is kezdetét veszi majd.

 

A foglalkoztatáspolitika aktuális kérdéseit dr. Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára ismertette a résztvevők előtt. Kiemelte: Magyarország mára meghaladta az Európai Unió foglalkoztatási rátájának átlagát – jóval a kitűzött, 2020-as határidő előtt. Úgy fogalmazott: nincs olyan megyéje az országnak, ahol az elmúlt években ne lehetett volna érzékelni a munkaerő-kereslet emelkedését és a munkanélküliség csökkenését. Hozzátette: a megyék sorrendjében azonban nem igazán történt változás, a nyugati területek előnyre tettek szert, ebből a szempontból így Nógrád továbbra sem található az igazán kedvező adottságú megyék között. 

Elgondolkodtatóként jellemezte, hogy nem igazán látszik komoly előrelépés Nógrád megye egy főre jutó GDP-erejének mutatóit nézve. Ebből a helyzetből másképpen nem lehet kitörni, mint olyan beruházásoknak, fejlesztéseknek a támogatásával, amelyek magasabb hozzáadott értékkel bírnak és magasabban kvalifikált munkaerő bevonását követelik meg – mondta. dr. Simon Attila István. Hozzátette: ezen törekvéseknek is érzékelhetőek már az első jelei.

- Egyre több vállalkozás azt jelzi, hogy javul az üzleti környezet, viszont a nógrádi vállalkozások az előző évek során az országos átlaghoz képest kevésbé számoltak be a pozitív jelekről. A foglalkoztatási rátát tekintve az egyik legalacsonyabb értékkel bír Nógrád megye annak dacára is, hogy itt is létesültek új álláshelyek. Viszont kevés olyan Nógrádhoz hasonló megye van, ahol az új álláshelyek fele lényegében a közfoglalkoztatásban létesült – mondta a helyettes államtitkár.

 

Hozzátette: a kormány március 20-én elfogadott határozatában a közfoglalkoztatás rendszerének átalakítását határozta el, melynek eredményeképpen a foglalkoztatási osztályok sokkal nyomatékosabban és határozottabban az elsődleges munkaerőpiacra kell, hogy kihelyezzék az álláskeresőket. Csak és kizárólag akkor kerülhet közfoglalkoztatásba például fiatal, szakképzett munkaerő, ha semmilyen más valós, reális alternatíva nem áll rendelkezésre – fogalmazta meg a változások lényegét. Mindehhez több tízmilliárd forintos csomagot rendel hozzá a kormány, melynek terhére olyan szolgáltatásokkal tudnak majd szolgálni a foglalkoztatási osztályok munkatársai az álláskeresők részére, melyre itt Nógrád megyében is nagy szükség van.

 

 

Dr. Szabó Sándor kormánymegbízottja a kormányhivatali rendszerben az elmúlt időszakban megvalósult szervezeti változásokat ismertetve elmondta: meggyőződése, hogy a kormányhivatalnak „jól és láthatatlanul” kell működnie és ezek a változások is ennek az irányába hatnak.

 

- Meggyőződésem, hogy ha egy állam jól szervezi a közigazgatását, akkor az nem látszik. Ha láthatóak vagyunk, akkor az azt jelenti, hogy valami baj van. Kollégáimmal mi azon vagyunk, hogy láthatatlanul és a lehető leghatékonyabban tegyük a dolgunkat.

 

Emlékeztetett rá, hogy az állami közigazgatási rendszer megyei szintű, hatékony kialakítása és integrációja 2010-ben kezdődött el. Mára a kormányhivatali dolgozók kétharmada a járási hivataloknál dolgozik, ezzel is azt az elvet erősítve, hogy az állampolgárokhoz közel lehessen intézni az ügyeket, napjainkban a Kormányablakokon keresztül már 1546 ügykörben – emelte ki a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetője. Az állami rezsicsökkentés intézkedéseinek fontosságát is hangsúlyozva a kormánymegbízott kijelentette, hogy azt immáron az állampolgárok mellett a vállalkozók, vállalkozások is érzékelhetik.

Előadása zárásaként a kormánymegbízott kiemelte: bár a szervezeti változás folyamatos, mindenkinek ugyanoda kell mennie ügyet intézni, ugyanazt a dolgozót kell keresnie, akit eddig és – a bérfejlesztések eredményeképpen – ő nagy valószínűséggel ott meg is található.

 

- A lényeg, hogy az állampolgár vagy a vállalkozó ügye el legyen intézve és neki ne kelljen törődnie azzal, hogy mi van a papír fejlécére írva, vagy ki írta alá. Ez legyen a mi dolgunk! - zárta előadását Dr. Szabó Sándor.

 

Dr. Gaál Zoltán igazgató, Nemzeti Adó és Vámhivatal Nógrád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának vezetője a munkáltatói kedvezmények, foglalkoztatási támogatások kérdéskörét is érintette előadásában. Kiemelten ismertette a hatósági ellenőrzések új, vállalkozóbarát irányelveit, melyekkel kapcsolatban aláhúzta: ezt immáron a jogszabályi környezet változása is alátámasztja. Az ellenőrzésekkel kapcsolatban elmondta: továbbra is vannak kockázatelemzésen alapuló ellenőrzések, ugyanakkor a komolyabb eljárások megindítása előtt vagy elkerülése érdekében egy egyszerű kapcsolatfelvétel során közösen tisztázhatja a hatóság és az adózó a kérdéses helyzeteket. A támogató eljárás intézménye az idei évben már igazán hangsúlyossá fog válni. Kiemelte, hogy az ebben való részvétel önkéntes, és ha a támogató eljárás keretében egy jogsértést rendeznek a felek, akkor amiatt szankcionálásnak sincs helye. Természetesen, ha egy ilyen támogató eljárás nem vezet eredményre, az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését.

- Szeretnénk abba az irányba tartani, hogy egyetlen adózó se stresszeljen túlzottan egy ellenőrzésnél, ha arra neki tényleg nincsen oka. Tisztában vagyunk vele, hogy amikor egy vállalkozásnál megjelennek az adóhatóság revizorai, az önmagában egy komoly felelősségi állapot, de azt szeretnénk, hogy akiknek nem kell „félnie”, azok tényleg ne is féljenek tőlünk! - foglalta össze az adóhatóság céljait Dr. Gaál Zoltán.

 

Kuti Ákos, az MKB Bank Zrt. CFA vezető elemzője a munkaerő és a tőke egymásra hatását elemezte, illetve a fórum által érintett kérdésekhez kapcsolódó banki lehetőségeket ismertette. A gazdasági fórummal párhuzamosan kiállítás is nyílt a Megyeházán, melyet Dániel Zoltán, Salgótarján alpolgármestere nyitott meg. A fórumot követően került sor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Nógrád Megyei Szervezetének beszámoló közgyűlésére.