58 fedezeti lakóingatlant értékesítettek a bankok Nógrádban

A fedezeti lakóingatlanok 55 százalékát (1393 darab) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) vásárolta meg, mintegy 30 százalékát (773 darab) az adósok értékesítették, mintegy 15 százalékát (373 darab) pedig a pénzügyi intézmények. Utóbbiakból 228 ingatlan értékesítését még a kvótarendszer fennállása alatt, 145-ét pedig a kvótarendszeren kívül (annak bevezetése előtt, vagy annak megszűntét követően) kezdeményezték. 

A törvény korábban kvótákkal szabályozta, hogy a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kvótát a kormány - a bankokkal egyeztetve - azért vezette be 2011 negyedik negyedévétől, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben piacra. A kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben az érintett lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben negyedévenként 3 százaléka, 2013-ban 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka. A kényszerértékesítési kvótarendszer 2015. január 1-jétől megszűnt.

A fővárosban 321 fedezeti lakóingatlant értékesítettek a harmadik negyedévben. A legtöbb (320) fedezeti lakóingatlant Pest megyében (a főváros nélkül) értékesítették, utána Borsod-Abaúj-Zemplénben (229), majd Hajdú-Bihar megyében (155). A legkevesebb értékesítés Vasban (40), Nógrád megyében (58) és Tolnában (58) volt. 

Az MNB negyedévente tesz közzé statisztikát az értékesített fedezeti lakóingatlanok adatairól, amely a magyarországi székhelyű pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és ezek fióktelepei) adatait tartalmazza, a Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó külföldi pénzügyi intézmények adatai nincsenek benne. 

A fedezeti lakóingatlan a lakáshitel-szerződésből eredő hiteltartozás biztosítására jelzálogjoggal terhelt lakóingatlan, ha a lakáshitel-szerződésből eredő lejárt tartozás késedelme meghaladja a 90 napot. A statisztika vonatkozásában a lakóingatlan akkor tekinthető értékesítettnek, ha a vételárat is kifizették.