A Magyar Természettudományi Múzeum új, időszaki kiállítása a magyarság származás történetébe, egy nép kialakulásába és vándorlásába enged bepillantást.
Április 6-tól május 5-ig tekinthetik meg a kiállítást Balassagyarmaton a Vármegyházán.
Tudományos és áltudományos nézetek sokasága kíséri a témát: honnan származunk, kik a rokonaink. Vajon egyszerű a válasz? Nem, hiszen különböző tudományágak foglalkoznak a magyarság őstörténetével, és ezek eredményei egyelőre nem, vagy csak részben rímelnek egymásra - olvasható a kiállítás ajánlójában.
A kiállításnak sem célja, hogy pontot tegyen a viták végére, de a régészet, a történeti embertan és az archeogenetika eredményeinek felhasználásával néhány „eredettöredéket” azért bemutat.
A történelem során számos kultúra és népcsoport képviselői telepedtek meg a Kárpát-medencében. A magyarok nép rokonságtudata, önmeghatározása és eredetlegendái szempontjából a legfontosabbak a sztyeppi lovas nomád népek. Közülük három a Kárpát-medencét választotta otthonának, és olyan államot hozott létre, amely jelentősen befolyásolta Európa történetét az 5. századtól. Ők a hunok, az avarok és a magyarok.
A fejlesztés jelentőségét az adja, hogy a Vértesi úti szintbeni vasúti átjáró kiváltása mellett a 4-es főút új csomóponttal, gyalogos- és kerékpáros kapcsolatokkal, valamint későbbi sávbővítésre is alkalmas útkapcsolatokkal válhat rendezettebbé.