A felvettek közel 90 százaléka mesterképzésre jelentkezett, ez szám szerint 4623 hallgatót jelent. A legnépszerűbb a vezetés és szervezés szakirány volt, ezen a területen 496-an kezdhetik meg tanulmányaikat februártól. A gépészmérnöki képzést 313-an, a mérnökinformatikust 310-en, a villamosmérnökit pedig 247-en választották idén.
Mintegy hatezer jelentkezőből 5231-en jutottak be egyetemre, főiskolára vagy felsőoktatási szakképzésre, tavalyhoz képest ezerrel több hallgató szerepelt sikeresen a keresztféléves felvételin. Az adatok szerint egyre népszerűbbek a mesterképzések, az informatikai és műszaki szakok – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese a jelentkezési adatokkal összefüggésben kiemelte, hogy a gazdaság-újraindítási akcióterv keretében a felsőoktatás megerősítésére a következő években több mint 1500 milliárd forintot fordít a kormány.
A tavalyi adatokhoz képest összességében is nőtt a műszaki és informatikai pálya iránt érdeklődők száma, 1938 fő kezdheti meg felsőfokú tanulmányait ezeken a képzési területeken. A legtöbb jelentkező (1138) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre jutott be, a sorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem következik 613, majd a Szent István Egyetem 544, és a Debreceni Egyetem 448 felvett jelentkezővel.
A mesterképzést kezdők számának növekedése már tavaly megmutatkozott, az előző tanévhez képest átlagosan mintegy 14 százalékkal több hallgató iratkozott be ősszel mesterképzésre. Az orvos- és egészségtudományi képzési területen csaknem másfélszer, államtudományi képzési területen több mint kétszer annyian kezdték meg tanulmányaikat, mint 2019-ben. Kimagaslóan emelkedett az újonnan képzést kezdett mesteres hallgatók száma az informatikai és az agrár területeken is.
Schanda Tamás emlékeztetett: a kormány az elmúlt években már több döntéssel, átalakítással támogatta, hogy a hazai egyetemek vonzóbbak legyenek a hallgatók és az oktatók számára, ezzel is elősegítve, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek. A miniszterhelyettes kifejtette: a felsőoktatás a kormány tervei szerint 1500 milliárd forintból fejlődhet, erősödhet a következő években. Az intézményeknek is korszerűbbé kell válniuk ahhoz, hogy ezt az összeget a lehető legjobban tudják hasznosítani, ennek egyik hatékony eszköze a modellváltás.