A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Váci Egyházmegyei Karitász az Iskolakertekért Alapítvány közreműködésével 2018 őszén Nógrád megyében „Földforgatók” névvel indult el az iskolakert-program. A közös műhelynap és az egyéni mentorálás után mindenhol sikeresen megindult a munka.
A „Földforgatók” Iskolakert program a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatásával és a Váci Egyházmegyei Karitász koordinálásával Nógrád megye teljes területére kiterjedően, pilotprojektként valósul meg. A program célja, hogy hagyománnyá váljon az ifjúság természetes gyakorlóterepen történő környezeti nevelése, valamint a mezőgazdasági tevékenységet megismerve az ágazati pályaorientációt is segítsük. A pályázat lehetővé teszi a felső tagozatos általános iskolások számára, hogy a kertet, mint élményt, felfedezést, örömet nyújtó közeget tapasztalják meg, és élményeiken keresztül kedvet kapjanak saját területük gondozásához. Elsődleges cél, hogy felnőttkorban igényként jelenjen meg a kertművelés, és ezt használják az önellátásuk részeként, valamint a fiatalok számára megmutatkozzanak az agráriumban rejlő lehetőségek. A projekt közvetlen célja, hogy a programban részt vevő iskolákban elősegítse a kertészeti tevékenység hosszú távon is jól működő gyakorlatát és egyúttal hozzájárul az agrár-szakképzés népszerűsítéséhez.
A nyáron meghirdetett pályázaton a 11 jelentkező iskola közül végül 10-en maradtak: Salgótarján, Balassagyarmat, Őrhalom, Nógrádkövesd, Tar, Pásztó, Héhalom, Bárna, Magyarnándor, Cserhátsurány. A jelentkezésekből kiderült, hogy hat iskola volt valódi kezdő, ugyanis Cserhátsurány és Héhalom már évek óta művel iskolakertet, Pásztó újrakezdő, Salgótarján pedig a felső tagozatos diákjaival az iskolához kapcsolódó Flóra Alapítványa által fenntartott külső tanyán folytat szintén évek óta földalapú terápiás nevelést.
A közös munka műhelynappal kezdődött, amelyre szeptember 26-án, Héhalmon került sor. A műhelynap egyik célja az ismerkedés és a program részletes ismertetése, értelmezése volt. Ezután értelmezték az iskolakert fogalmát és végigvették azokat a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megalapozottan indulhasson el az iskolakert működése. A műhelymunka alkalmával minden iskola áttekintette a saját lehetőségeit megadott szempontok vezetésével. A műhely keretében nekikezdtek egy gyerekekkel végezhető vetési terv készítésének is, amihez vetési sablont és laminált képeket is kaptak a résztvevők. A segédanyagokat mindenki hazavihette, hogy saját gyerekeivel is ugyanúgy tervezhessenek. Végezetül áttekintettük az őszi feladatokat.
Az egyéni mentorálásokra előre egyeztetett időpontban került sor október 18-26 között. A személyes találkozások alkalmával szállították ki mindenkinek a cserepes fűszernövényeket és a szabadgyökerű málna- és ribizli töveket, valamint a szerszámokat. A mentorálások alkalmával számba vették a műhelynapon megbeszéltek helyi adaptálási lehetőségeit és megnézték a kertet kertészeti szempontból is. Az eredetileg ajánlott vetési tervet a legtöbb helyen újratervezték és később megküldték mindenkinek. Az így összeálló vetési tervek alapján készítették elő a vetőmagmennyiségeket. A szántás és a trágya kijuttatása mindenütt másként történt. Bár a program nem ígérte a szántásban való segítséget, az egyéni mentorok mégiscsak segédkeztek abban is, ha szükséges volt. A program szerinti őszi tevékenységeket az iskolák araszolva végezték, de a feladatok többsége elkészült, igaz néhányan jelezték, hogy egy-egy tevékenységet tavaszra tettek át.