A városban a Honvédkórház és a nógrádi egészségügyi intézmények szakemberei azt gyakorolták, miképpen működik az ellátás a honvédség által szükség esetén az ország bármely pontjára letelepíthető Mobil Orvosi Segélyen.
Reméljük, hogy a valóságban soha nem kerül majd sor Mobil Orvosi Segélyhely (MOSH) telepítésére, de hogy ha bekövetkezik a tragédia, azt az esélyt nem adhatjuk meg, hogy ne legyünk felkészülve a szakszerű és összehangolt cselekvésre - mondta dr. Szabó Sándor kormánymegbízott a Szécsényben október 1-3. között megtartott komplex katonai-civil egészségügyi válsághelyzeti gyakorlaton. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya főszervezésében negyedik alkalommal tartottak válsághelyzeti gyakorlatot Nógrádban - az esemény úgy ezek sorában, mint országos léptékben egyaránt grandiózus volt.
A gyakorlat az első gyors értékelés szerint sikeres volt, ugyanakkor azt a célját is elérte, hogy feltárt kisebb, az egészségügyi reagálás sikerességét önmagában nem hátráltató hiányosságokat. A következő hetekben a gyakorlaton részt vett szervezetek tapasztalatai alapján komplex jelentést készít majd a Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya és a Nógrád Megyei Védelmi Bizottság.
Dr. Szabó Sándor, a Nógrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, a Nógrád Megyei Védelmi Bizottság vezetője a gyakorlat kapcsán megfogalmazta: a gyakorlaton ismét vizsgázott a MOSH, annak érdekében, hogy ha bármin változtatni szükséges, akkor azt most tegyük meg, ne egy veszélyhelyzetben. A gyakorlaton a megyei egészségügyi szakközépiskolák diákja imitálták a sérülteket, a kormánymegbízott reményei szerint a részvételük erősíti majd bennük a jó érzést és döntést, hogy az egészségügyet választják majd hivatásuknak.
Dr. Kopcsó István orvos dandártábornok, a Magyar Honvédség egészségügyi főnöke kiemelte: volt már korábban hasonló példa a MOSH tesztelésére és az egészségügyi személyzet felkészítésére, de léptékét tekintve ritka az ilyen kaliberű gyakorlat. Az orvos dandártábornok hangsúlyozta: nagyon fontos az, hogy a honvédség, a katasztrófavédelem vagy az egészségügy önmagában milyen képességekkel rendelkezik egy ilyen helyzetben, de még fontosabb ezek eredője és annak minél magasabb szintre emelése - erre volt hivatott a gyakorlat.
A gyakorlat feltételezése szerint nagy erejű földrengés történt a térségben, mely leterhelte a megyei egészségügyi intézmények kapacitását. Az utórengések következtében újabb sérültek ellátását kellett megoldani, ezért a helyszínen felállították a Mobil Orvosi Segélyhelyet. A MOSH a sérültek osztályozására, a továbbszállításra való felkészítésre, az első életmentő szakorvosi ellátásra alkalmas orvosi segélyhely. Fűthető-hűthető sátrakban települhet, saját víz- és áramellátással rendelkezik, ezért a kárhelyhez közeli önálló működtetésre is alkalmas, így szükség esetén szinte bárhol telepíthető, akár épületbe is. A 2-3 nap alatt mintegy 1000 sérült ellátására alkalmas MOSH az Állami Egészségügyi Tartalék egyik eleme, katasztrófa esetén elsőként kerülhet alkalmazásra, továbbá a Mobil Szükségkórház egyes elemeinek rátelepítésével akár kórházként is tovább működtethető. A segélyhely személyzetének első váltását a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja, azaz a Honvédkórház szakemberei adták, majd őket a megyei intézmények orvosai és szakdolgozói váltották.
A gyakorlatra meghívott vendégek általános és szakmai narrációval kísérve szemlélhették az eseményt. A Mobil Orvosi Segélyhelyen belüli történéseket élő videókapcsolaton keresztül Dr. Pető Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Önálló Sürgősségi Betegellátó Osztályának vezetője közvetítette a megfigyelők és érdeklődők számára.
A Szécsényben megrendezett komplex civil-katonai egészségügyi válsághelyzeti gyakorlaton - kétnapos elméleti programot követően - összesen 26 együttműködő és támogató szervezet részéről mintegy 300 ember vett részt.