A jellemzően októberben érő, kisüzemi növény nagyon igényes, termesztéséhez olyan speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mint például a kiegyenlített, csapadékosabb időjárás és a savanyú talaj. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon.
Magyarországon az árutermő szelídgesztenye ültetvények területe az egységes területalapú támogatás adatai alapján mindössze 215,5 hektár. A csekély termésmennyiség a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be.
Magyarország szelídgesztenye exportja csekély, a jelentős feldolgozóipari igény miatt behozatalra szorul. Az import évente 1000-2500 tonnát tesz ki, jellemzően Olaszországból.
Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektárt kitevő áruültetvények mostanra szinte teljesen kipusztultak, jelentősebb méretű üzemi ültetvények nincsenek az országban. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják. Termesztése kockázatos, mivel amellett, hogy a fákat járványszerűen tizedeli a kéregelhalás, a károsítók is komoly károkat képesek okozni.