Szondi várfutást szerveznek az Emlékhelyek Napján Drégelypalánkon

Szondi várfutást szerveznek Drégely várához május 12-én, szombaton az Emlékhelyek Napja országos rendezvénysorozat keretében.

Pásztor Ildikó, a Drégelypalánki Közművelődési és Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: a bátrabbak megcélozhatják a hat kilométeres Vitéz rohamot a várig, de választhatják a három kilométeres Apród rohamot is a Sáferkútig. A futás résztvevői a művelődési háztól indulnak délelőtt 10 órakor, a befutókat "Drégely kapitánya" várja a várban egyedi emlékéremmel.

A Szondi Várfutáson nem annyira a táv, mint inkább a terep jelenti az igazi kihívást. A rövidebb, részben aszfaltos, részben földutas, két kisebb emelkedőt tartalmazó szakasz még a kezdő futók számára is teljesíthető, az igazi nehézség viszont három kilométer után következik: erdei terepen, hegynek felfelé folytatódik a verseny 300 méter szintemelkedéssel. 

A kora délutáni eredményhirdetés után viselet- és fegyverbemutató, kenyérlángossütés, Szondi-emlékfilmek, kézműves műhelyek és gyermekfoglalkozás is várja a vendégeket a drégelypalánki Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központban. Ezen a napon kedvezményes belépést biztosítanak a Drégely és Palánk várából előkerült régészeti leletek, az Irodalomtörténeti kiállítás, a Tájszoba és Pajta megtekintéséhez.

Drégelypalánk történelmi múltja egészen a török időkig nyúlik vissza. A településtől mintegy öt kilométerre, a Börzsöny csúcsai közt áll Drégely sziklavára, amelynek ostromát Ali budai pasa 1552. július 6-án kezdte meg több mint tízezer főnyi seregével. Szondi György várkapitány és 146 főből álló serege megpróbált ellenállni a nagyerejű rohamnak, de rövid, öldöklő harc után a vár végül elesett.

Drégelyvár a nemzeti örökség része, 2012-től történelmi emlékhely. A Drégelyvár Alapítvány 1991-ben vállalta fel a rom állagmegóvó helyreállítását, részbeni rekonstrukcióját és állagvédelmét. A vár jelentős turisztikai vonzerő, évente több tízezren látogatják meg. Szondi György és maroknyi hős csapata emlékezete élénken él ma is a köztudatban, nagyrészt Arany Jánosnak és a Szondi két apródja című művének köszönhetően, de a drégelyi hősök történetét más irodalmi és képzőművészeti alkotások is megörökítették.