Nógrádban 19,61 százalékos azoknak a diákoknak az aránya, akiket lemorzsolódás fenyeget.
Már elérhetők a korai iskolaelhagyás megelőzését szolgáló jelzőrendszer első adatai. Az iskolák által a 2016/2017-es tanév második félévéről szolgáltatott információk alapján a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya országosan 10,85 százalék, ami akár jó előjel is lehet, ugyanis tavaly a korai iskolaelhagyás magyarországi rátája még 11,6 százalék volt az Eurostat szerint.
Amint arról már írtunk, az Európa 2020 elnevezésű stratégiához kapcsolódva hazánk vállalta, hogy 2020-ig tíz százalékra csökkenti az iskolából lemorzsolódók – a hivatalos definíció szerint: az oktatást-képzést középfokú végzettség, illetve szakképzettség nélkül elhagyó, tizennyolc–huszonnégy évesek – korosztályukhoz viszonyított arányát. Az Eurostat adatai szerint az uniós átlag tizenegy százalék volt tavaly, Magyarországon pedig az ESL (early school leaving, korai iskolaelhagyás) mértéke 11,6 százalék volt. Egyébként az uniós ESL-ráta 2000-ben még 17,6 százalék volt, amit már 2010-re tíz százalék alá akartak szorítani, csakhogy maradtak e téren kiugróan rosszul teljesítő országok, mint Spanyolország a maga húszszázalékos, Málta a 19,8 és Románia a 19,1 százalékos korai iskolaelhagyási arányával.
A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégiához kapcsolódó kormányzati cselekvési terv részei a kora gyermekkori prevenció – amiben kulcsszerepe van a kötelező óvodáztatásnak –, az ágazatközi, illetve a helyi együttműködés javítása – amelyhez szoros kapcsolatra van szükség a szociális, családügyi, egészségügyi, szakképzési, felnőttképzési, továbbá különböző civil, egyházi, kulturális, sport- és egyéb szervezetek között –, de a legfontosabb feladatok között van a korai iskolaelhagyással kiemelten érintett intézmények azonosítása és fejlesztése is.
Ennek érdekében tavaly megkezdődött egy, a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) részeként működő, országos jelző- és pedagógiai támogatóhálózat kiépítése. Ennek célja, hogy segítséget nyújtson a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók, az érintett pedagógusok és intézményvezetők számára. Veszélyeztetettnek számít „az a tanuló, akinek az adott tanévben az átlageredménye közepes alatti, vagy az előző tanévi átlagához képest legalább 1,1 érdemjegyet ront, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé”. A vonatkozó rendelet szerint az iskoláknak a veszélyeztetett tanulók létszámát, valamint az alkalmazott intézkedéseket az első félévre vonatkozóan február 10-ig, a második félévre vonatkozóan június 30-ig továbbítaniuk kell az Oktatási Hivatalhoz, amely ezek alapján szaktanácsadók bevonásával javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre, és értékeli az előző félév óta eltelt időszak tevékenységének eredményességét.
A KIR korai iskolaelhagyás megelőzését szolgáló jelzőrendszerének jelszó nélkül is elérhető oldalain már megtalálhatók a 2016/2017-es tanév második félévének adatai. Az iskolák által szolgáltatott információk alapján a veszélyeztetett tanulók aránya országosan 10,85 százalék. A legrosszabb a helyzet az északi megyékben: Nógrádban 19,61, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 17,53, Borsod-Abaúj-Zemplénben 15,90 százalékos azoknak a diákoknak az aránya, akiket lemorzsolódás fenyeget. A fővárosi ráta ugyanakkor 7,25 százalék, a Győr-Moson-Sopron megyei 8,15. Fontos körülmény ugyanakkor, hogy az iskolatípusok között is jelentős eltérés van: az általános iskolákban 13,14, a gimnáziumokban 2,64, a szakgimnáziumokban 12,21, a szakközépiskolákban 18,03 százalék a korai iskolaelhagyással veszélyeztetett tanulók aránya.
A jelzőrendszer olyan indikátorokat használ a veszélyeztetettség kimutatására, mint például a közepesnél rosszabb átlageredmény, a rossz (kettes) magatartás, a hanyag (kettes) szorgalom, az egy vagy több tárgyból történt bukás, az igazolatlan mulasztások vagy a száz óránál több igazolt mulasztás.
forrás: magyarhirlap.hu