Először indul útnak az Angyalos Boldogasszony-zarándokvonat a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyre a budapesti Keleti pályaudvarról vasárnap.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, mintegy négyszázan utaztak a Kisboldogasszony-nagybúcsúra a szerelvénnyel, amelyet a Szent Márton-emlékév tiszteletére felmatricázott mozdony húzott Hatvanig.
A zarándokvonatot Soltész Miklós, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára indította útnak, a résztvevőket Böjte Csaba ferences szerzetes áldotta meg.
A zarándokok a vasútállomásról imádkozva és énekelve vonultak a megújult mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyhez.

A kegyhely kialakulása Szent László király idejére tehető. A hagyomány szerint az uralkodó 1091-92-ben a betörő pogány kunok elől menekülve egy széles és mély szakadékot ugratott át a lovával, amelynek patája nyomából forrás fakadt. Az üldöző sereg megtorpant, Szent László pedig seregével később visszaverte a kunokat.
Az első gyógyulást a 12. századhoz kötik: egy néma pásztorfiú visszanyerte beszélőképességét, amikor ivott abból a forrásból, amelyet ma szent kútnak neveznek. Ezt a csodát a Szűzanyának tulajdonította a hagyomány.
Az 1200-as évektől kezdődően zarándokok sokasága keresi fel a nevezetességet, amely 2006 óta Magyarország nemzeti kegyhelye.
A hazai útépítésben eddig példa nélküli fiaskóról - amely során egy átadott útszakaszt teljesen le kellett zárni annak a használhatatlansága miatt - elöljáróban összefoglalható, hogy az előkészítés hiányának a porát a kivitelezőn verte el a közvélemény. Ki kell jelenteni továbbá, hogy a Strabag munkatársai az elmúlt két évben végtelen méltósággal és a minisztériummal folyamatosan együttműködve viselték az őket ért negatív véleményeket. A Magyar Építők riportja.