Salgótarjáni és Kisterenyei templom is felújításra kerül

Évente kétmilliárd forinttal támogatja a kormány az egyházi beruházásokat és közösségi programokat. A 2010 óta meglévő támogatási forma templomok, közösségi épületek vagy más szakrális terek építésére, felújítására, karbantartására fordítható, illetve különböző egyházi közösségek programjait támogatják szerte a Kárpát-medencében. A Salgótarjáni Főplébánia-templom tetőfelújítására megítélt 13,5 millió forintot, valamint a kisterenyei római katolikus templom felújításának második ütemére adott ötmillió forintot.

Soltész Miklós, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár kiemelte, a kétmilliárd forintot a felekezeti arányok figyelembevételével osztják szét, és nemcsak magyarországi, hanem határon túli magyar egyházi közösségeket is támogatnak belőle. Hozzátette: 2010 előtt ennek az összegnek a töredékét kapták meg az egyházak hasonló célokra, így a mostani támogatásból régóta esedékes de elmaradt beruházások, felújítások valósulhatnak meg.
Az államtitkár, aki a kismarosi ciszterci nővéreknél tett látogatása után nyilatkozott, elmondta, hogy a nővérek monostoruk felújítására és kibővítésére kilencmillió forintot, a teljes váci egyházmegye pedig összesen 94 millió forint támogatást kap az idén. Az egyházmegyében támogatott fontosabb beruházások közül kiemelte a Salgótarjáni Főplébánia-templom tetőfelújítására megítélt 13,5 millió forintot, valamint a kisterenyei római katolikus templom felújításának második ütemére adott ötmillió forintot. Legalább ilyen fontos - tette hozzá -, hogy az egyházmegyében idén 26 plébániai közösség programjait támogatják.
Soltész Miklós kitért arra, hogy a kismarosi ciszterci nővérek támogatása több szempontból is fontos, hiszen tevékenységük nemcsak hitéleti szempontból meghatározó, hanem közösségi feladatot is ellátnak. Monostorukban OEP-finanszírozás nélkül működtetnek mozgásszervi betegeket ellátó orvosi rendelőt, valamint egy gyümölcsfeldolgozó üzemet, amelyben a térségre jellemző bogyós gyümölcsöket dolgoznak fel, serkentve és segítve ezzel a környékbeli gazdák gyümölcstermelését és piacra jutását.
Az államtitkár felidézte, a ciszterci nővérek az ötvenes években, egy feloszlatott rend tagjaiként, titokban telepedtek le Kismaroson, és a mai napig hálásak a falu közösségének, hogy jelenlétük nem tudódott ki. Sokáig kis, hétvégi faházakban húzták meg magukat, csak a kilencvenes években kezdhettek el építkezni. Hozzátette: 1985-től haláláig a közösséget Lénárd Ödön piarista szerzetes vezette, aki a papok és szerzetesek közül a leghosszabb időt, több mint 18 évet raboskodott a kommunisták börtöneiben.

forrás: mti/regi.ars-sacra.hu

Galéria