Negyedével csökkent az élelmiszerpazarlás 2016-2021 között

Az élelmiszerpazarlás 24 százalékkal csökkent a magyar háztartásokban 2016-2021 között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hulladékfelmérése alapján. Szeptember 29. az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napja.

A hivatal közleményében felidézte, hogy Maradék nélkül programja 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszerpazarlását. A kutatók eddig háromszor, 2016-ban, 2019-ben és 2021-ben mérték fel uniós módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszerhulladékokat a háztartásokban.

Az első, 2016-os adatok szerint a magyarok fejenként 65,5 kilogramm élelmiszerhulladékot "termeltek" évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kilogramm volt a tényleges pazarlás. A pazarlás, vagyis a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége 2019-re 31,9 kilogrammra mérséklődött, a legfrissebb adat pedig 25,2 kilogrammra, a mérések tehát javuló tendenciát mutatnak - közölte a Nébih.

A leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját továbbra is az ételmaradékok vezetik, ezt a friss zöldségek és gyümölcsök, a kenyér, illetve egyéb pékáruk, majd a tejtermékek követik.

Jelezte azt is, hogy

a jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 35 ezer forint értékű élelmiszert pazarol el. A feleslegesen megvásárolt élelmiszerekből 450 ezer ember lakhatna jól egy éven át, napi három bőséges étkezéssel számolva - ismertette a Nébih. Ha nem változtak volna a fogyasztói szokások, megmaradt volna a 2016-os "pazarlási szint", akkor ez az összeg 44 ezer forint lenne.