Palóc búcsú Szent Anna tiszteletére Balassagyarmaton

Az évente egy alkalommal az Ipoly mentén megrendezésre kerülő „Palóc búcsú” az elmúlt másfél évtizedben az észak-magyarországi és a dél-szlovákiai palóc vidék egyik legnagyobb népművészeti seregszemléjévé, folklór eseményévé nőtte ki magát.

 

Népviseletbe öltözött résztvevők a Szent Anna-napi Palóc búcsún. A népművészeti fesztivállal kiegészülő vallási rendezvényen Jézus nagyanyjára emlékeztek.

 

Veres András győri megyés püspök szentmisét mutat be Szent Anna-napi Palóc búcsún. 

 

A sokezres, - mindenekelőtt az észak-magyarországi és dél-szlovákiai palóc - népi hagyományokat őrző, tömegeket vonzó rendezvény megtartására minden esztendőben a népi folklór Szent Anna kultuszához kötődően kerül sor. Ennek az eseménynek az egyik legfőbb erénye és sajátossága, hogy az Észak-Magyarországon és Dél-Szlovákiában mai napig megmaradt és élő helyi népviselet jelentős seregszemléje. A rendezvény másik sajátos vonása, hogy az Ipoly folyón, a szlovák-magyar országhatáron átnyúló, valaha szerves egységet képező, sajátos nyelvjárású, ún. palócság ezen az ünnepen tradicionális népi hagyományait újra együttesen átéli, erősítve ezzel saját „palóc identitástudatát”, valamint a határon átnyúló magyarság-tudatot.

A „Palóc búcsú” megrendezésének - többek között egyik - hozadéka az 1960-as évek „kivetkőzése” után eltűnt viseletek újjáéledése, a falvak egykori viseleteinek tömeges újravarratása, fiatalok százainak újbóli „ünnepi visszaöltözködése” a XXI. század elejének egyik apró helyi csodája.

forrás: balassagyarmat.hu / mti 

fotó: Komka Péter