Építőipari marketing: fényévnyi távolság az elvárások és a tényleges tevékenység között

Miközben az építési vállalkozók fontosnak tartják a tudatos kommunikációt, más iparágakhoz képest keveset tesznek érte – ezzel a tanulsággal vezeti fel legfrissebb közleményét az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A szervezet Médiatagozata a napokban az építési vállalkozások külső és belső marketing kommunikációs gyakorlatát vizsgálta egy kérdőíves felméréssel - mintegy 100 közepes és nagy vállalkozás részvételével.

Az összegzésből kiderül, a hazai építőipari vállalatok kevés erőforrást szánnak erre a területre, a cégek több mint felének nincs külső kommunikációs elgondolása. Eközben válaszadók 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 8,2-re értékelték a vállalkozásnál a külső kommunikáció fontosságát.

Ugyanakkor egész más képet adtak a vállalkozásokon belüli kommunikációról, amit 10-es skálán 8,55-re értékeltek a megkérdezettek.

A cégek ötödénél van külön szervezeti egység erre a feladatra

Az eredmények szerint a válaszadók 92 százalékánál fontosnak tartják a kommunikációt a vállalkozás ismertségének növelése, a márka és az értékesítés növelésének szempontjából, a vállalkozás megfelelő pozícionálásához, piaci növekedéséhez, a hatékonyság növeléséhez, a szakmai kompetencia láttatásához, a bizalom kiépítéséhez és nem utolsó sorban a munkatársak megtartása és új munkaerő felvétele szempontjából is.

Mindezekkel együtt a válaszadók közel harmadánál (32,6%) mindösszesen csak egy ember részfeladata közé tartozik a marketing, PR. kommunikációs feladatok ellátása. 20,9%-nál egy delegált szakember van és ugyanennyi azok aránya, ahol külön szervezeti egység van e feladatok ellátására.

A társaságok több mint felénél nincs külső kommunikációs stratégia

A válaszadó vállalkozások 55,3%-a rendelkezik éves PR/marketing büdzsével. Érdekes, hogy vannak olyan vállalkozások, akiknek van stratégiájuk, de nincs hozzá büdzséjük, és vannak olyanok is, akiknek nincs stratégiájuk, mégis van éves PR/marketing keret. A PR/marketing büdzsével rendelkező vállalkozások közel felénél (47,6%) ez az összeg kevesebb mint a vállalkozás nettó árbevételének 0,5%-a, közel negyedüknél pedig 0,5 – 1% között van. A jövőre vonatkozóan a cégek közel fele (47,4%) változatlan kerettel számol, csökkenést 15,8%, növekedést 36,8%-uk vár.

A válaszadók 42,1%-a nem dolgozik és nem is tervezi az együttműködést a közeljövőben kommunikációs ügynökséggel. Közel ugyanennyien (42,2%) nyilatkoztak úgy, hogy legalább 1 kommunikációs ügynökséggel dolgoznak.

A válaszadók 1-től 10-ig terjedő skálán átlagosan 8,2-re értékelték a vállalkozásnál a külső kommunikáció fontosságát, vagyis elég fontosnak. Ennek ellenére a válaszadók 51,4%-nak nincs külső kommunikációs stratégiája, és ezek 58%-a nem is tervez ilyet kialakítani.

Hirdetésre sokan költenek, a weboldalak viszont ritkán frissülnek

A válaszokból kiderül, hogy a leggyakrabban használt külső kommunikációs csatornák/eszközök a social media felületek. A válaszadók 73,7%-a alkalmaz valamilyen csatornát. A social media felületek közül első helyen a Facebook-ot említették, a válaszadók 89,5 százaléka van jelen ezen a felületen.

A második leggyakrabban használt kommunikációs csatorna a saját online felület 68,4%-kal (weboldal vagy blog). A válaszadók alig több, mint felének van marketing/PR büdzséje, ezért a költséghatékonyabb megoldásokat részesítik előnyben. A cégek 71,1%-a költ valamilyen fizetett hirdetésre.

A kérdőívet kitöltők 89,5%-a rendelkezik saját weboldallal, melyet elég ritkán frissítenek. A válaszadóknak csupán 5,9%-a frissíti naponta, 11,8%-uk hetente többször, 17,6%-uk hetente 26,5%-uk havonta 2-3 alkalommal és 35,3%-uk nyilatkozta, hogy ennél is ritkábban frissíti honlapját. 2,9% az igénytől függően frissíti. A honlapok 82,4%-a tartalmaz karrieroldalt.

Többen is tervezik a TikTok bevonását a külső kommunikációba

Nemzetközi kommunikációval csak a válaszadók 13%-a foglalkozik, és egy 10-es skálán átlagosan 4,32-re értékelték a külföldi piac felé történő kommunikáció fontosságát.

A válaszadók 10-es skálán 6,47-re értékelik saját vállalkozásuk jelenlegi külső kommunikációját. A nyilatkozó vállalkozások 34,2%-a azonban semmilyen módon nem méri a külső kommunikáció hatékonyságát.

Akik a külső kommunikáció fejlesztésén gondolkoznak, azok a social media, a közösségi média jobb kihasználását tervezik, többen gondolkodnak a TikTok bevonásába a külső kommunikációba.

Leginkább a tájékoztatásra használják a belső kommunikációt

A válaszadók 10-es skálán 8,55-re értékelték a belső kommunikáció fontosságát. A válaszadók 52,6%-ának van belső kommunikációs stratégiája. A belső kommunikációs feladatok ellátására a cégek több mint harmadánál (34%) nincs külön dedikált szakember, 37%-nál 1 fő feladata és csak 29%-nál van egynél több fő.

A belső kommunikáció célja leginkább a tájékoztatás, informálás (81,6%), a munkavállalói elköteleződés, lojalitás megteremtése, növelése (78,9%) valamint a munkatársak szervezetről való képének alakítása (63,2%). Ezek mellett még a fluktuáció csökkentését, a munkavégzés kreativitásának, innovativitásának növelését, jutalmazását, valamint az edukációt jelölték meg célként.

A vállalaton belüli kommunikációra leggyakrabban a rendezvényeket és a kör e-mailt használják a válaszadók. Közel felük belső hírlevelet is alkalmaz erre a célra.

Szinte minden vállalatnál van munkatársaknak szóló rendezvény

A munkatársaknak szervezett rendezvények közül a válaszadók háromnegyede szervez valamilyen, teljes vállalatot érintő csapatépítő rendezvényt (családi nap, karácsonyi ünnepség), 63,2%-uk támogatja az alkalmazottak szakmai képzését, továbbképzését, és több mint felüknél (52,6%) kis létszámú csapatépítő tréninget is szerveznek a munkatársaknak. Elhanyagolható azon közepes és nagy cégek aránya, ahol nincs semmilyen, munkatársaknak szóló rendezvény.

A válaszadók több mint fele (52,6%) sehogyan sem méri a belső kommunikáció hatékonyságát. A válaszadók 42,1%-a nem jár semmilyen szakmai továbbképzésre, marketing vagy kommunikációs szövetség által szervezett szakmai rendezvényre.

Látnak fejlődést, de még mindig nagy a lemaradás

A teljes építőipari szakma kommunikációját 5-ös skálán 3,05-re értékelték a válaszadók. A megkérdezettek nagy többsége követi az ÉVOSZ kommunikációjat és a 10-es skálán 7,71-re értékelték a szövetség külső kommunikációját.

Az elmúlt években történt fejlődést látják a válaszadók, de azt is, hogy más ágazatokhoz képest még mindig nagy a lemaradás ezen a területen. A közleménye úgy összegez, szemléletváltásra lenne szükség a vállalkozásoknál ahhoz, hogy megértsék, elfogadják a kommunikáció kiemelt szerepét az üzleti-piaci érvényesülés folyamatában. Hangsúlyozták, az ÉVOSZ Média Tagozata elkötelezett azért, hogy továbbfejlődési lehetőségeket tárjon fel a tagjai számára és arra ösztönözze a cégeket, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel.

A stratégia és a büdzsé egyaránt szükséges

A fenti eredményeket hozó kutatást az ÉVOSZ Médiatagozatának vezetője véleményezte lapunknak. "Úgy gondolom, sikerült egy átfogó képet mutatni az építőipari vállalkozások kommunikációs gyakorlatáról; fontos hozzátenni, hogy egy hiánypótló anyag született" - nyilatkozta Kincses Péter.

"A számok jól dokumentálják, mennyire szükséges a kommunikáció az iparágunkban, azonban a vállalkozásoknak még mindig sok hiányossága van ezen a területen. Az adatok és statisztikák ugyanakkor abban is segítenek, hogy az olvasók jobban megértsék a helyzetet és az elvárásokat."

Hozzátette, az anyag azt is remekül reprezentálja, hogy a külső és belső kommunikáció egyaránt kulcsfontosságú. "Ugyanakkor az is leszűrhető, hogy a vállalkozásoknak egyaránt szükségük van a megfelelő stratégiára és büdzsére a hatékony kommunikációhoz, a részmegoldások nem működnek." Kincses Péter végezetül azt is elmondta, a kialakult eredmények alapján a Médiatagozat egy javaslati csomagot tesz majd le az ÉVOSZ felé, amit aztán az ágazat felé közvetítenek majd.