Több oka is lehet a tavalyi méhpusztulásnak

A tavalyi nagymértékű méhpusztulás okával, okaival kapcsolatban még folynak vizsgálatok, azonban a feltételezések szerint az részben

összefügghet a növényvédelemmel,

így esetenként a napraforgó-termesztéssel: ahol ugyanis nem termesztenek napraforgót, illetve, ahol az nem mézel jól, azokban a megyékben – az elsődleges adatok szerint – nem volt ilyen jellegű problémájuk a méhészeknek.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a méhpusztulást követően megmagyarázhatatlannak nevezte a jelenséget. Úgy fogalmazott: nem mutat klasszikus tünetegyüttest a méhelhullás, a kaptárnéptelenedés. Az okok kezdeti találgatásakor felidézték: tavaly a többi növényhez hasonlóan a napraforgó is a szokottnál korábban kezdett virágozni, június közepi kezdéssel a termelők minden idők legkorábbi napraforgó-virágzásának lehettek szemtanúi.

„Ahogy a méhészek elvándoroltak a napraforgóra, két-három nappal később már hozzánk is beérkeztek az első jelzések a méhpusztulásokról” – idézte fel beszámolójában az OMME.

 

 

A méhészek, ahogy Bross Péter is fogalmazott: nem éppen tipikus tünetekről számoltak be a tavalyi méhpusztulások kapcsán. Egy tipikus mérgezés esetén a méhek a kaptártól egy méternél nem távolabb, kinyújtott szipókával tömegesen pusztulnak el.

Ilyenkor általában arról van szó, hogy a környékbeli gazda nagy valószínűséggel

nem megfelelően alkalmazta a növényvédelmi technológiát,

és ezzel a környék méheit „megmérgezte”. Ám a tavalyi esetben a méhészek minden előzmény nélkül azt vették észre, hogy a kaptárak kiürültek, az elhullott méheket pedig sok esetben a napraforgótáblákban találták meg. Nagy volt ugyanakkor a „szórás”: volt olyan terület, ahol egyetlen méh sem pusztult el, míg másutt komolyak voltak a veszteségek.

Vizsgálják a méhvédelmi eljárások betartását

A tavalyi nagy számú méhpusztulásos eset miatt az idén emelt mintaszámmal folytatódik a méhkockázati monitoringprogram az OMME és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködésében. Míg az elmúlt években országos szinten 50–100 növényi mintát vizsgált a hatóság, addig az idén 123 mintavételt irányoztak elő – derült ki a napokban.

A szakemberek azt ellenőrzik, hogy a növényvédő szerek kijuttatásakor a termesztők a méhvédelmi előírásokat betartották-e; ha szabálytalanság gyanúja merül fel,

eljárást indítanak az előírásokat megszegőkkel szemben.

Ez a monitoringprogram ugyanakkor független attól az eljárástól, amely a gazdák bevonásával a fent említett tavalyi nagymértékű méhpusztulás okait kutatja. Az esetek felderítése érdekében a hatóság ellenőrzi az érintett méhészetek három kilométeres röpkörzetében található, a kérdéses időszakban méheket vonzó kultúrát termesztő gazdák növényvédelmi tevékenységét. A növényvédő szerek lehetséges hatásán túl minden egyéb körülményt értékelnek.

Az okok felderítése nem egyszerű

Világszerte kutatják a méhcsaládok gyengülésének okait, de mind ez ideig egyetlen vizsgálat sem ért el áttörő eredményt. Mivel a méhpusztulások oka valószínűsíthetően összetett, a 2018-as események miatt indított kivizsgálás is komplex megközelítést igényel, mely kitér a méhészetek földrajzi helyzetére, a méhegészségügyi állapotra, a méhek gyógyászati kezelésére, a kérdéses időszak időjárási anomáliáira, és emellett a környéken található növényállományok, kultúrák növényvédelmi kezelésére is.

„Ebbe természetesen beletartozik a neonikotinoidok felhasználásának vizsgálata is” – olvasható Nagy István agrárminiszter válaszlevelében, amelyet a napokban küldött az OMME megkeresésére.

A miniszter tájékoztatása szerint az említett vizsgálat jelenleg is folyik, a nagy mennyiségű adat elemzése ugyan több időt vesz igénybe, ám az már látható, hogy

a méhpusztulás nem vezethető vissza egyetlen okra.

A kiterjedt vizsgálat eljárásrendjének megfelelően a Nébih megkereste a méhpusztulással érintett méhészeteket és részletes adatszolgáltatást kért a pusztulások körülményeiről, továbbá olyan méhészeteket is megkeres, megkeresett, ahol nem tapasztaltak pusztulást. A cél, hogy az így nyert adatokat egyfajta kontrollként alkalmazhassa.

Már kijelölték azokat a területek is, ahol növényvédelmi tevékenység okozhatta a méhek pusztulását, itt a Nébih a következő hónapokban több mint tízezer termelőt keres meg hivatalos levélben adatszolgáltatásra való felszólítással. Az így nyert, nagyjából 29 ezer mezőgazdasági parcella adatainak elemzését az Agrárgazdasági Kutatóintézet fogja elvégezni.

A tárcavezető megerősítette azt is, hogy minden méhek által látogatott kultúrában megszüntetették a szükséghelyzeti engedélykiadást a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekre.

 

 

A neonikotinoidok

Bizonyos neonikotinoidok – rovarirtó szerek – akár 40 hónapon át is stabilak maradnak a mézben, nem esnek szét – ez derül ki a svájci Neuenburgi Egyetem tavalyi kutatásából. Ezeknek a növényvédő szereknek a hosszan tartó stabilitása veszélyt jelenthet a méhek és az emberek egészségére egyaránt. Ezeket a szereket 2018 decembere óta már nem lehet használni az európai uniós szántóföldeken, a szabályt ugyanakkor Magyarország jóval korábban, már májustól alkalmazta.

A Nébih a neonikotinoidokra vonatkozó uniós döntés nyomán már több növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét visszavonta, illetve felhasználását korlátozta.

A fipronil szennyezés hatásai

A másik közismert, méhek pusztulásáért felelős és a hatóság által folyamatosan „keresett” szer a fipronil, amit főleg az állatgyógyászatban használnak élősködők, bolha, tetű és kullancs irtására.

Emberi fogyasztásra szánt állatok kezelésére nem alkalmazzák, hiszen nagy mennyiségben a szervezetbe kerülve máj-, pajzsmirigy- vagy vesekárosodást okozhat. (Még emlékezhetünk a 2017-es tojásbotrányra, amely akkor tört ki, amikor több európai országban is megtalálták a rovarölő nyomait a kereskedelmi forgalomba került tojásokban.) A szert jóval korábban, már 2013-ban betiltották Európában.