Egyre népszerűbbek hazánk natúrparkjai

A rendezvényen az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a Pilisi Sziklák Natúrpark Magyarországon tizenötödikként kapta meg a névhasználathoz való miniszteri hozzájárulást igazoló oklevelet. Rácz András hozzátette a hálózat egyenletesen oszlik el hazánk területén, hiszen az ország mind a hét régiójában található natúrpark. Az országos hálózat egy négypilléres modellre épül, melynek elemei: a táji, természeti és kulturális örökség megőrzése; a környezeti nevelés, szemléletformálás, tájidentitás erősítése; a fenntartható térségfejlesztés; valamint a fenntartható ökoturizmus és rekreáció.

Kifejtette, hogy a kezdeményezés elsődleges célja a táji, természeti és kulturális értékek megőrzése és fenntartható hasznosítása. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a natúrparki működési forma a térségi szereplők széles körének szoros együttműködésére épül, amelyben minden szervezet hozzájárul a fejlesztési koncepcióban elfogadott közös irányok megvalósulásához. Rácz András hangsúlyozta: a táji és természeti környezetünk identitásképző erő, amire vigyáznunk kell, de önmagában az állami erőfeszítés nem elég, ezért számítunk a helyben élők segítsége.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a rendezvényen a feladataik közül a természet, a különleges élőhelyek és fajok védelmére, bemutatására, a gyermekek szemléletformálására, valamint az ökoturizmusra hívta fel a figyelmet. Füri András szerint nagyon fontos az együttműködés és a partnerség, mert önmagában a nemzeti park nem tudja a természet értékeit megőrizni, ezért számítanak a helyi önkormányzatokra, oktatási intézményekre, a gazdálkodókra, és a natúrparkokra.

A Pilisi Sziklák Natúrpark Pest és Komárom-Esztergom megye határán helyezkedik el, 5 település közigazgatási területére terjed ki, melyek közül a legnagyobb Piliscsaba. Területe 10565 hektár, népességszáma pedig 18 000 fő. A natúrpark létrejöttét a Virágzó Kesztölc Egyesület kezdeményezte.