Enyhén emelkedett a munkabalesetek száma az év első három negyedévében, 2018. január és szeptembere között 16 227 embert vált három napnál hosszabb időre munkaképtelenné, szemben az egy évvel korábban mért 16 172 esettel - olvasható a Pénzügyminisztérium (PM) munkavédelmi főosztályának jelentésében, amelyet a tárca honlapján tettek közzé.
Ugyanakkor a halálos kimenetelű munkabalesetek száma a 2017. első kilenc hónapjában regisztrált 62-ről idén 56-ra csökkent.
Az ágazatok közül a gépipar volt a leginkább balesetveszélyes: a január-szeptemberi időszakban ebben a szektorban 3538 munkabaleset történt. A feldolgozóiparban 2953, a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén dolgozók körében 2082 esetet regisztráltak, utóbbiak közül 9 halálos kimenetelű volt. A kereskedelemben foglalkoztatottaknál 1815, az igazgatás, oktatás területéről 1375, míg az egészségügy és szociális ellátásban dolgozóknál 1082 munkabalesetet jelentettek a foglalkoztatók.
Az építőiparban és a mezőgazdaságban 609, illetve 414 munkabaleset történt az év első kilenc hónapjában, ezek közül azonban 15, illetve 8 halálos kimenetelű volt.
A legtöbb, 2850 baleset Budapesten történt, majd Pest megye következik 1486 balesettel. A legkevesebb baleset Tolna és Nógrád megyében fordult elő, 364, illetve 340.
A balesetek közül több mint 5400 a 250 munkavállalónál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál történt.
A leginkább érintett korcsoport a 35-44 éveseké, a 16 227 munkabalesetből 3939 ehhez a korosztályhoz köthető. A 45-54 éves dolgozók között 3867 munkabaleset történt, a korcsoportokat tekintve azonban itt volt a legtöbb, 17 halásos kimenetelű munkabaleset. Idén a január-szeptemberi időszakban a 17 évesnél fiatalabbakat kivéve minden korosztályban történt halálos kimenetelű munkabaleset.
A felügyeleti szervek az év első kilenc hónapjában több mint 53,6 millió forint munkavédelmi, 690 ezer forint közigazgatási és 130 ezer forint eljárási bírságot szabtak ki - olvasható a jelentésben.
Időtálló lesz? Rentábilisan működik majd? Különleges élmény, amikor egy befejezett projekt után leül egy asztal köré beszélgetni a tervező, a kivitelező és az üzemeltető akár ilyen kritikus kérdésekről is. A Hungaroring megújítása kapcsán ez történt. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) idei záróeseménye az ikonikussá vált Formula-1-es versenyhelyszín megújításának projektjéről szólt. Arról, hogyan felelt meg a hazai tervezői és kivitelezői szakma a menet közben is változó nemzetközi követelményeknek. A szoros ütemezéssel megvalósított projekt kulisszatitkai mellett arról is beszéltek a résztvevők, milyen megoldásokkal tették egész évben használható rendezvényközponttá a mogyoródi versenypályát.